Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Az 1739-40. évi kunszentmiklósi pestis népéletbeli szerepe

A pestisjárvány 1739-40-ben volt, öt évvel a redemptio előtt, amelyből Kunszentmiklós viszonylag igen nagy összeggel (tehát meggazdagodva) vette ki részét. Csupán az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy amíg Jászberény, a Hármas-kerület székhelye, 65 150; Karcag 17 800; Túrkeve 28 300; Kisújszállás 26 800; Kunmadaras 20 700; Kunhegyes 8700; Kunszentmárton 19 200; Jászapáti 30 000; Jászárokszállás 32 400; Jászalsószentgyörgy 19 650; Kiskunhalas 49 400; Szabadszállás 21 600; Fülöpszállás 15 033; Kiskundorozsma 11 800; Kiskunmajsa 9500; Kiskunfélegyháza 26 850 és Kiskunlacháza 7900; addig Kunszentmiklós 40 066 Ft-ért váltotta meg magát és földjeit. A Bors Károly által is közölt Baki János-féle, 1699-ből származó összeírás Kunszentmiklóson 56 családról tett említést.

4 Ha ezt a számot tízzel beszorozzuk, 560-at kapunk, ami némi fölfelé való kerekítéssel megfelel Kunszentmiklós az időbeli lakosságszámának (600-700 fő). A következő negyven évben jelentős mértékben emelkedett a lakosság lélekszáma - bár pontos adataink nincsenek rá vonatkozóan - mert a Bolyó János-féle híres Kun-liszta, amely Kunszentmiklós törzsökös kunnak számítható családjait szedte versbe, 1789-ben még mindig erről az 56 famíliáról emlékezik.

5 Ez természetes is és éppen arra mutat, hogy tekintélyes számú bevándorló jöhetett a városba, mert ajánlatos volt a törzsökös kunokat, az őslakosokat külön felsorolni, megörökíteni.

6 A közölt pestises-névsornak éppen az a jelentősége, hogy Kunszentmiklós lakosságát a nagy átalakulás előtt, de már az átalakulás megkezdésének idejében, 1739-40-ben mutatja be. Ugyanis a közölt névsor más több jövevény nevét is tartalmazza az 1699-es összeíráshoz, illetőleg a későbbi Kun-lisztához képest. A község lakossága 1739-40-ben 10004 BAKI János assessor összeírása 1699-ből: BORS Károly: Kunszentmiklós város történelmi adatai. Kunszentmiklós. 1892. 37-38. 5 BOLYÓ János: Kun-Liszta. 1789-1791. Uo. 11-17. 6 Vö.: PALUGYAI Imre: Jászkun kerületek és Külső Szolnok megye leírása. Pest, 1854. 267271.: TATAI MOLNÁR M.: A jászok és kunok története. Szeged, 1937. - Nem érdektelen összevetni a rendelkezésünkre álló adatokat Kunszentmiklós 1786. évi összeírásával. E szerint 1786-ban Kunszentmiklóson 392 házban 538 család élet. A tényleges népesség szám 2676 volt. Ezek közül házas férfi volt 525, nőtlen férfi 825, a nők pedig összesen 1293-an voltak. DANYI Dezső - DÁVID Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. 1960. 64-65. - A demográfiai kép alakulásának szempontjából érdekes megemlíteni, hogy száz évvel később 1876-ban a községnek 6626 lakosa volt. GALGÓCZY Károly: Pest, Pilis és Solt Törvényesen Egyesült Megye Monographiája. Bp. 1876. 265.