Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Rendkívüli vételformák, szerzési módok

megkötésekor megállapított időpontig visszafizetni. Ez a tulajdonváltó eljárás majdnem azonos a határidő be nem tartása következtében elve­szett foglaló vagy előleg sorsával. Minthogy a zálogügyletnél igen fontosak a záloglás körülményei, szabályai, például a dámmai, a zá­logba adó és a zálogba vevő legtöbbször írásos szerződést - zálogle­velet - készít. A záloglevelek legfontosabb eleme a zálog visszaváltá­sának pontos rögzítése. A feudalizmusban igen elterjedt a birtokok el­zálogosítása (zálogbirtok). Ilyen ügyleteket az állam is kötött különféle szervezetekkel, intézményekkel, sőt magánszemélyekkel is, mint pél­dául 1702-ben is a Jászkunságot a német lovagrendnek való elzálogo­sításkor. 46 A tőkés gazdálkodási rend hozta létre a bankokkal szorosan együttműködő zálogházakat. A zálogházak hatósági intézmények, amelyeknek egyik fő feladatuk volt az uzsora elleni küzdelem. Ugyan­is a XVIII-XLX. században nagyon elszaporodott magánzálogházak egyrészt egészségtelenül magas, úgynevezett uzsorakamat mellett ad­tak kölcsönöket, illetve a zálogba venni kért tárgyakért, különféle érté­kekért nagyon kis zálogösszeget fizettek, elve arra számítva, hogy a kölcsönöket nem tudják visszafizetni, a zálogtárgyakat nem tudják visszaváltani. A zálogházakban lezajló zálogügyletek fontos kellékei a zálogjegyek vagy zálogcédulák, amelyek önmaguk is áruvá váltak. A zálogházak kulcsembere a becsüs, aki a zálogba adni kívánt tárgyat értékeli, az érte kifizetendő zálogdíj összegét megállapítja. Az anyagi­lag megszorult emberek zálogügyleteik során kétszer is bevételhez, pénzhez jutnak. Először is értékeik zálogba adásakor kapnak bizonyos zálogdíjat. Aztán pedig akkor szerezhetnek vele másodszor pénzt, te­hetnek vele szert ismét jövedelemre, amikor a zálogcédulát - termé­szetesen lejárta előtt - eladják. A zálogcédulákat felvásárlók csak azo­kat a zálogcédulákat veszik meg, amelyek kiváltása, a kiváltott zálog­tárgy eladása megfelelő haszonnal kecsegtet. 47 46 ILLÉSY János: A Jászkun kerület eladása a német lovagrendnek. = Századok XXXIX. 1905. 22-39., 138-157.; KISS József: A Jászkun kerület parasztsága a német lovagrend földesúri hatósága idején. Bp.. 1979. 47 Zálog: TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 356., 532.; Visszaváltási jog: Uo. 529.; ÁGOSTON Péter: A magyar zálogjog története. Bp., 1905.; Zálogjog In: Közgazdasági enciklopédia. IV. Bp., é. n. 1503-1507. hasáb.: Záloglevél, zálogházak: Uo. 1507-1508., 1508-1509.; Zálog: KK. 339.; Jelzálogjog: BÁN Péter (szerk.): Magyar történelmi fogalomgyűjtemény. I. Eger, 1980. 296-397.; Zálog, zálogbirtok: Uo. II. Eger, 1980. 1033-1034.

Next

/
Thumbnails
Contents