Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
Rendkívüli vételformák, szerzési módok
megkötésekor megállapított időpontig visszafizetni. Ez a tulajdonváltó eljárás majdnem azonos a határidő be nem tartása következtében elveszett foglaló vagy előleg sorsával. Minthogy a zálogügyletnél igen fontosak a záloglás körülményei, szabályai, például a dámmai, a zálogba adó és a zálogba vevő legtöbbször írásos szerződést - záloglevelet - készít. A záloglevelek legfontosabb eleme a zálog visszaváltásának pontos rögzítése. A feudalizmusban igen elterjedt a birtokok elzálogosítása (zálogbirtok). Ilyen ügyleteket az állam is kötött különféle szervezetekkel, intézményekkel, sőt magánszemélyekkel is, mint például 1702-ben is a Jászkunságot a német lovagrendnek való elzálogosításkor. 46 A tőkés gazdálkodási rend hozta létre a bankokkal szorosan együttműködő zálogházakat. A zálogházak hatósági intézmények, amelyeknek egyik fő feladatuk volt az uzsora elleni küzdelem. Ugyanis a XVIII-XLX. században nagyon elszaporodott magánzálogházak egyrészt egészségtelenül magas, úgynevezett uzsorakamat mellett adtak kölcsönöket, illetve a zálogba venni kért tárgyakért, különféle értékekért nagyon kis zálogösszeget fizettek, elve arra számítva, hogy a kölcsönöket nem tudják visszafizetni, a zálogtárgyakat nem tudják visszaváltani. A zálogházakban lezajló zálogügyletek fontos kellékei a zálogjegyek vagy zálogcédulák, amelyek önmaguk is áruvá váltak. A zálogházak kulcsembere a becsüs, aki a zálogba adni kívánt tárgyat értékeli, az érte kifizetendő zálogdíj összegét megállapítja. Az anyagilag megszorult emberek zálogügyleteik során kétszer is bevételhez, pénzhez jutnak. Először is értékeik zálogba adásakor kapnak bizonyos zálogdíjat. Aztán pedig akkor szerezhetnek vele másodszor pénzt, tehetnek vele szert ismét jövedelemre, amikor a zálogcédulát - természetesen lejárta előtt - eladják. A zálogcédulákat felvásárlók csak azokat a zálogcédulákat veszik meg, amelyek kiváltása, a kiváltott zálogtárgy eladása megfelelő haszonnal kecsegtet. 47 46 ILLÉSY János: A Jászkun kerület eladása a német lovagrendnek. = Századok XXXIX. 1905. 22-39., 138-157.; KISS József: A Jászkun kerület parasztsága a német lovagrend földesúri hatósága idején. Bp.. 1979. 47 Zálog: TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 356., 532.; Visszaváltási jog: Uo. 529.; ÁGOSTON Péter: A magyar zálogjog története. Bp., 1905.; Zálogjog In: Közgazdasági enciklopédia. IV. Bp., é. n. 1503-1507. hasáb.: Záloglevél, zálogházak: Uo. 1507-1508., 1508-1509.; Zálog: KK. 339.; Jelzálogjog: BÁN Péter (szerk.): Magyar történelmi fogalomgyűjtemény. I. Eger, 1980. 296-397.; Zálog, zálogbirtok: Uo. II. Eger, 1980. 1033-1034.