Várhely Ilona: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 54. Debrecen, 1999)

Kiképzőtisztként

Közben, november 19-én a Pesti Hírlapban megjelent az 1848 című verse, amiből arra következtetünk, hogy folyamatosan kapcsolatban állt a pesti lapokkal. Talán november 13-i vagy még az előző levelében küldte el a verset Csengery Antalnak, a Pesti Hírlap szerkesztőjének, akinek az alábbi sorokat írta:

57 Tisztelt barátom, az én verseim ritkán szerencsések az ön lapjába jutni; ha ez sem kellene, legyen szíves Jókainak átadni. A minap küldtem egy levelet önnek, melyben 15 pengő volt Pák számára; nem tudom, megkapta-e ön vagy se? ... mi 17kén indulunk innen Erdélybe. Isten önnel! barátja Ptßndr November 24-én Erdődön éri utói az Országos Nemzetőrségi Haditanács levele, miszerint szabadságért a Honvédelmi Bizottmányhoz kell fordulnia. Meg is írja kérvényét, hogy 1849. február l-ig távol lehessen zászlóaljától. Nem nevezi meg kérelme okát, hanem így fogalmaz: ...A haza jelen viszonyai között csak a legfontosabb körülmények kényszeríthetnek ezen kérelemre. Az engedély megadását elősegíthette a november 26-án az Életképek hasábjain megjelent szép, debreceni verse, a Tiszteljétek a közkatonákat!, majd december 3-án a Hogy volna kedvem? c. költeménye. Miközben Petőfi kérvénye járta a hivatalokat, váratlan fordulat következett be a család életébe, amely egycsapásra megoldani látszott a problémákat.