Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)
Szabó Júlia: Munkácsy Mihály biblikus témájú képeinek hatása Csontváry Tivadarra
SZABÓ JÚLIA: Munkácsy Mihály biblikus témájú képeinek hatása Csontuáry Tivadarra A három Krisztus-kép bármennyire epizód volt csupán Munkácsy életében, nagyon fontos alkotás lett sokezres nézőtáborának egy rétege számára 1 . Ezek között volt Csontváry — azaz akkor még Kosztka Tivadar gyógyszerész — aki, amikor 1882ben megtekintette a Krisztus Pilátus előtt című festményt Budapesten, nem a bemutató külsőségeivel törődött, mint a pesti kritika, nem hatásvadászó motívumokat keresett a nagyméretű, egyszerre epikus és drámai óriásképen, hanem megrendülten figyelte a festményt, megérezte alakjainak és szituációjának valóság- és igazságerejét. Egy év múlva Párizsba utazott, hogy ott a mesterrel személyesen találkozzék, s lehetőleg a műhelyébe kerüljön. Tudjuk, a találkozás elmaradt , Csontváry tíz évvel később más műhelyekbe került Münchenben, Karlsruhéban, később Párizsban. Csontváry Munkácsy-élménye mégis — meg merjük kockáztatni ezt a feltevést néhány írásbeli bizonyíték és képi tanú ismeretében — erős maradt. Munkácsy elbeszélő "dramaturgiája" döntően befolyásolta Csontváry néhány sokalakos egyéni témafelfogású kompozícióját, még akkor is, ha azok témájukban, színvilágukban és jelentésükön mások, mint Munkácsy akadémikus naturalizmustól átitatott vallásos életképei. A keresztény, zsidó vagy más vallásos témák új felfogásban való előadása, a bibliai, mitológiai alakok szocializálása, aktuális drámai hősökként való szerepeltetése a 19. század festészetének egyik szívesen vállalt feladata. A nazarénusoktól, a preraffaelitáktól a naturalistákig, az orientalistáktól az expresszív szimbolistákig jelentős festők sorát foglalkoztatja Krisztus és Mária alakja, az újszövetség, s különösen a SZenVe^J déstörténet drámája . Delacroix, Daumier, William Holman Hunt, Jean Jacques Henner, Edouard Manet, Gustave Doré, Alexander Ivanov, Edward Burne-Jones, Fritz von Llhde, James Jacques Tissot, Paul Gauguin és James Ensor említése 4 1. Végvári Lajos: Mukácsy Mihály élete és művei. Budapest, 1958 211—220, 231—238, 327—338, 339. Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus trilógiája. Budapest, 1989 2. Csontváry önéletrajza 1908-évi budapesti kiállításának katalógusában, valamint Csontváry kiadatlan önéletrajza. Megjeletn: Gerlóczy Gedeon — Németh Lajos: Csontváry emlékkönyv. Budapest, 1976 42—43, 77. 3. Werner Hofmann: A földi paradicsom. XIX. századi motívumok és eszmék. Budapest, 1987 76—78. 4. Eugène Delacroix; Krisztus Pilátus előtt, 1819. Krisztus az Olajfák hegyén, Párizs, St. Paul — St. Louis, 1826, valamint további Krisztus-képei; Honoré Daumier; Ecce Homo, 1855, William Holman Hunt: A halál árnyéka, 1870—73, Jean Jacques Henner: Krisztus kereszten, 1885, Alexander Ivanov: Krisztus megjelenik a népnek, 1837—1857, Edouard Manet: Ecce Homo, 1864, A halott Krisztus és az angyal, 1865, Gustave Doré: A siralom völgye, 1883 Edward BurneOones: Annunciáció, 1879, Paul Gauguin: Breton kálvária, 1889. James Ensor: Krisztus bevonulása Brüsszelbe, 1888.
