Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)

Gaál Botond: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája és a Biblia

véresre vert Jézust. Mintha még sohasem látott volna ilyet. A kutyától jobbra álló, kezeit magasba emelő másik kékruhás fiú viszont már gyakorlott az ilyen látványokban, s tudja is, hogy miként kell a tömeghangulatnak engednie. Az említett kisgyermekes anya a gesztikulációjával "Jeruzsálem leányaként" saját maga és magazatai félelmetes és bizonytalan jövőjét látja az eseményekben. Távol az árkádív alatt egy férfi összekulcsolt kezekkel mintha együttérezne a szenvedővel, lentebb tőle egy másik viszont eszelősen vigyorogva mutat felé. Van egy jól kiemelt női alak is a tömeg közepén, aki azok közül való lehet, akiket Jézus meggyógyított vagy követőjévé tett. (Lk 7 és 8) És természetesen ott van a tengernyinek látszó indulatos tömeg. Ebben a környezetben, illetve Jézusnak ebben a helyzetében szól Pilátus a tömeghez, amely azonnal reagál. Pilátus ezzel kezdi: "Ime az ember! — Ecce Homo!" S ekkor máris kegyetlen indulatok szabadulnak el. Munkácsy Jézusa fölfelé néz, lelki és testi szemeivel az Atyára tekint. Itt többet nem szól, mert megoldhatatlan és összebékíthetetlen emberi tényezők mérkőznek egymással, két különböző világ csap össze, s ebbe az ördögi küzdelembe Isten "szenvedő szolgája" (Ézs 53) pusztul bele. Miért? Mert emberileg nézve nincs megoldás, az ilyen csatának nincs földi győztese, de az Atya kegyelméből mégis lesz megoldás "minden értelmet felülhaladó módon" (Fii 4:7; 1 Kor 2:9), s ezt egyedül csak Krisztus látja: "Amiket szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek." (Ézs 64:4; 1 Kor 2:9) Golgota Az evangéliumok Jézusnak a kereszten mondott szavaiból hét mondatot őriztek meg. Máté és Márk ugyanazt, Lukács és János harmat-hármat. (Mt 27:46; Mk 15:34; Lk 23:34; 43, 46; Jn 19:26, 28, 30) Ezeket és valószínűleg a teljes 22. zsoltár szavait részletekben mondhatta el Jézus a három órai kiszenvedése alatt. A 22. zsoltár az ún. Messiás-zsoltár. Mármost ez a rabszolgák, lázadók és hamis próféták halálával csúfosan büntetett ember egyszercsak megszólal és ellenségeiért imádkozik: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!" (Lk 23:34). Az újszövetséges szakértők feltételezése szerint a 22. zsoltár verseit idézhette sűrűbben, különösen is míg fizikai ereje és tudata még bírta, s ezzel a magatartásával valószínűleg komolyan meglepte a jelenlévőket. Különböző reakciókat váltott ki bennük, s ezt a Krisztushoz való viszonyulást próbálta Munkácsy az ő fantasztikus ecsetjével megfogalmazni. A jobb alsó sarokban a római katona már le is ült, nekik a kiadott parancs szerint meg kellett várni a halál beálltát. Jézus keresztjét négy alak veszi körül: a vörösruhás fiatal férfi a tanítvány János, aztán Jézus anyja, aki fia lábára borul, tőle balra