Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)

Végvári Lajos: Munkácsy és az európai hagyomány

követni a nagy realista mester példáját, s átmenetileg a barbizoni tájképfestők stílusában dolgozó tájképfestőket tanulmányozta. Emiatt elhagyta az akadémiát. Szerencséjére összeismerkedett Wilhelm Leiblvel, s az ő példája segítségével találta meg a kibontakozás útját. A müncheni francia kiállításon ismét látta Courbet műveit, s most már megértette őket. Pestre visszatérve megírta nagyszabású kiáltványát az Esterházy képtárról, melyet nyugati vevőknek akartak eladni. A szenvedélyes hangú írásnak szerepe volt abban, hogy az állam megvásárolta az Esterházy gyűjteményt, s ezzel megalapította a Szépművészeti Múzeumot. Az írás azt is bizonyítja, hogy Munkácsy tisztelte és csodálta a művészeti hagyományt, a régi mesterek ismeretét a jövendő magyar művészek számára nélkülözhetetlennek tartotta. Düsseldorfi évei alatt is felkereste a múzeumokat, gyűjteményeket. Paál Lászlóval együtt tanulmányutat tett Hollandiába és Angliába. Hollandiában két nagy élménye volt, az egyik Rembrandt és Frans Hals művei. Hals csoportportréi inspirálták a Tépéscsinálók kompozícióját, míg Rembrandt hatását az Éjjeli csavargók c. festménye bizonyítja. Párizsban ismét tanulmányozta Courbet műveit, így jött létre a Zálogház, mely a francia mester Atelier című hatalmas művéhez kapcsolódik. Egy későbbi művén, melyen feleségét és önmagát ábrázolta, (Műterem) még érezni lehet a courbet-i inspirációt. Paál László hívására több hetet töltött Barbizonban. Megragadták Miilet művei: erre utal Millet Pihenő szőlőmunkása és a Munkácsy festette Rőzsehordó közti párhuzam, ugyanezt mondhatjuk el a Köpülő asszonyról is: Ez a képe azonban több a Miilet ábrázolta munkafolyamatnál. Munkácsy a paraszti sors szimbólumát alkotta meg általa. A francia és a düsseldorfi történelmi festészet is érdekelte: a Siralomház előképei Delacroix: Tasso a bolondok házában és Lessing Ezzelino a börtönben c. festmények. Valószínű, hogy tanulmányozta Delaroche történelmi kompozícióit (ezt sok kritikus bűnéül rója fel), így formálódott a Milton, amely azonban sem stílusában sem felfogásában nem hasonlítható a belga művész alkotásával. 1874-ben egy hosszabb velencei tartózkodás során megismerkedett Tintorettonak a Scuola de San Roccobeli festményeivel. Nem kétséges, hogy ez az élmény adta a lökést a Milton kép sikere után új témákat kereső Munkácsynak. A Tintoretto Krisztus Pilátus előtt című képnek profilban megjelenített Krisztusábrázolását Munkácsy is átvette. O azonban heroikusnak akarta ábrázolni Krisztust, ennek elérése érdekében kerültek képébe az ágáló figurák. Ezáltal túlbeszélte a jelenetet, a sok epizódfigura