Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)

Szabó Júlia: Munkácsy Mihály biblikus témájú képeinek hatása Csontváry Tivadarra

vumai kevésbé köthetők a Szentírás szövegéhez. (Ezt Munkácsy több alázattal, míg Csontváry inkább kritikusan olvasta.) Csontváry tudhatott arról, hogy Munkácsy magát feszítette keresztre a Golgota alkotása idején. Hasonló elképzelést valósít meg egy késői művén, mely Munkácsy másik, ezekben az években készült óriásfestményének, a Honfoglalásnak parafrázisa. A Honfoglalás témája a kor magyar festője számára szinte vallásos-kultikus téma 15. E kép főalakja az isteni hősként tisztelt fejedelem, Árpád, aki köré lelkesedő gesztusokkal sorakoznak vitézei és adoráló hajlongásokkal a hon őslakói. A barnásszürkés tónusú festményen a kopár táj, a háttér tépett fája a túl aláhúzott gesztusok inkább valalmi kezdődő drámát sejtetnek, mint idilli találkozást. Csontváry magányos munkássága végén eljutott a totálisan énközpontú, egyénien értelmezett képhez. Vázlatban maradt óriásfestménye, a Magyarok bejövetele — Apotheozis címen ismert kép, nyilvánvalóan Munkácsy illetve — kisebb mértékben — Feszty híres műveit követi, egyéni módon. Csontváry átalakítja a Honfoglalást a tragikus háborús évek alatt, s Árpád fejedelem helyén ő maga jelenik meg — nem lovon, hanem a keleti kóborlások és keleti eredet mitikus megjelenítőjeként, teveháton. Körülötte egy meg nem írt dráma alakjaiként a nagy széthullás tragikus árnyai keringenek; a művész és a nemzet apotheozisa historikus és tragikus látomás. 14. Szabó Júlia: Csontváry Tivadar utazásai elődök és kortárs festők utazásai tükrében. Ars Hungarica, 1993/1 91—105. 15. V.o. 2. jegyzetben i.m. valamint a korábbi irodalomból: Lehel Ferenc: Csontváry Tivadar, a posztimpresszionista festés előfutára. Budapest, 1922, 19, 31, 34, 53, 61. V.o. Feszty Árpád és társai körpanoráma képe a magyarok bejöveteléről. Irodalom: Feszty Árpád, A magyarok bejövetele. A nemzet Árpád vezénylete alatt elfoglalja a hazát ezer év előtt. Feszty Árpád körképe (ideiglenes kiadás). Budapest, 1894. A Magyar körképtársaság kiadványa. — Feszty Árpád élete és művészete. Szerk. Németh Lajos. írták Feszty Masa és Ijjas Antal. Kiadja: MIK. Budapest, é.n. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Kiadványai III).