Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)
A kész ételek osztályozása
legközelebbi szomszéd is változtatott rajta, sőt maga az adatközlő is, ha éppen valamely komponens nem úgy jött össze, mint máskor. 248 Ugyanez mondható el az elnevezésről is. Ma a krumplis tésztákat legtöbb helyen slambuc néven ismerik. Régebben eléggé elterjedt volt az öhön. De nevezték öregtisztának, betyárosnak, öreg lebbencsnek, nyögvenyelőnek, cserászkának, dzsamának. Az egyes adatközlők minden elnevezés mögött valamilyen apróbb szerkezeti eltérést is sejtetnek, de ezek az eltérések a tájban teljesen összekeverednek. Lehet az is, hogy a fogalmi keveredés újabb eredetű, de ma már nehéz lenne kideríteni, hogy az utóbbi száz esztendő alatt melyik elnevezés milyen régebbit szorított ki. Talán az egyetlen slambuc név az, melyet 1850 előtt tájunkon nem használtak. 249 Gyakoribb variációk: 1. Bográcsban szalonnát izzítottak. Beleforgatták a tésztát és a karikára vágott krumplit. Vízzel felöntötték, sózták és öregre főzték. (Berettyóújfaluban öhöm, slambuc). 2. Szalonnát olvasztottak, vízzel felengedték, sózták, belefőzték a krumplit. Amikor a krumpli félfövésben volt, beletették a tésztát, megsózták s pirosra sütötték. (Hortobágy, slambuc.) 3. Szalonnát olvasztottak, a zsírban hagymát pirítottak. Beleforgatták a krumplit, vízzel felöntötték, sózták, végül a tésztával sűrűre főzték. (Hajdúböszörményben öregtiszta, dzsamé, slambuc, Hajdúnánáson: öhön.) Ugyanez, csak a zsírban paprikát is oldottak. (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúhadház, Püspökladány, Biharnagybajom: öhön, slambuc; Földes, Konyár: slambuc; Berettyóújfalu, Biharnagybajom: öreglebbencs, betyáros; Újszentmargita: öreglebbencs, öhön, slambuc; Újtikos: öhön, slambuc, cserászka stb.) 4. Szalonna helyett disznózsírt, vagy hájat izzítottak (Fülöp, öhön). 5. A pirított szalonnazsírba előbb a tésztát forgatták bele, kissé pirították, vízzel feltöltötték, sózták, paprikázták, majd végül főzték bele a krumplit. Néha erős paprikát is főztek bele. (Kaba, Kismarja, Sáránd, Nagyléta, Tiszacsege, Kornádi, Zsáka, Hajdúszovát stb.) Neve ugyanolyan változatos, mint az előbbieknél. Hajdúszováton úgy tudják, hogy ha a tésztát megpirítják, akkor öhön, ha nem, akkor slambuc. Öregreszelt A lebbencstészta helyett reszelttésztát főztek a krumplilébe (Újszentmargita, Püspökladány, Biharnagybajom). Paprikás galuska Egyszerű paprikáskrumplit készítettek, s aztán kavart galuskát főztek bele (Debrecen, Kornádi, Püspökladány, Tiszacsege). Késsel vágott galuska A tojással gyúrt tésztát kézben ellapították, s késsel a fövő vízbe beledobálták. Kockára vágott krumplit főztek, s ezt hagymás zsírban összetörték, majd a megfőtt galuskával összekeverték (Hajdúböszörmény, Püspökladány).
