Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)

A kész ételek osztályozása

a levet lehetett használni ciberének. Használat előtt felmelegítették, kenyeret aprítottak bele és itták. Hidegen üdítő italként is fogyasztották, de étel savanyítására is használták. Újtikoson babérlevéllel ízesítették. Debrecenben forrás előtt kb. tojás nagyságú házi kovászt is tettek a lébe. Álmosdon az erjesztéshez kenyérbelet is alkalmaztak. Fülöpön erjedéskor kevés sót és meggyfagallyat tettek a folyadékhoz. KORPACIBERE-LEVESEK Újtikoson a főtt tészta levét korpaciberével savanyították, majd behabarták, sózták, babérlevéllel ízesítették. Ez itt böjti étel volt. Almosdon rizskását főztek a ciberébe s behabarták. A jobbmódúak a tejfeles habarásba tojást is ütöttek, s tálaláskor kevés reszelt tormát is tettek hozzá. Úgy tartják, hogy beteg gyomornak nagyon jó. Neve itt korpacibere. Debrecenben a korpaciberébe a jobbmódúak tojást ütöttek, ráhabartak, de rántással is sűrítették. Mások fél liter forrásban levő ciberéhez 1 kanál savanyú tejfelt, egy tojás sárgáját, picike sót kevertek, s úgy ették, hogy bele kenyeret tördeltek. Ecsedi István helymegjelölés nélkül közli, hogy tengerikásából is lehetett ciberét csinálni, de ehhez erjesztéskor a kovászon kívül még kevés ecetet is kellett adni.

186 Borcibere, lőrecibere, seprőcibere A borcibere lényegében vízzel hígított forralt bor, melyet borssal, cukorral ízesítettek s evéskor bele kenyeret aprítottak. Az Ermelléken, a bihari síkságon a bortermelők télen heteken át borciberét reggeliztek. Erősebb hígítással iskolás gyerekeknek is adták. Általában gyengébb, rendes fogyasztásra kevésbé alkalmas, esetleg már enyhén ecetesedő borból, lőréből, kanborból, némelyek vízzel hígított seprőből készítették. Különösen a lőrecibere igen kellemes, üdítő hatású ital, s minimális (1-2 fokos) szesztartalmánál fogva nem is ártalmas. Debrecenben különösen a bakator szőlő törkőjéből készült lőreciberét kedvelték, mert ebben sok édes, aszú szőlőszem is megmaradt, s ez a lőrének kellemes ízt adott. Derecskén a lőreciberét karácsony este ették, kaláccsal. (Bár református faluról van szó, ez mégis a böjtre utal!) Újabban a borciberét némelyek szegfűszeggel, fahéjjal ízesítették. Répacibere Csak a nagysárréti falvakból van adatunk a cukorrépából készült répaciberére. A cukorrépát meghámozták, karikára szeletelték, fazékban vagy üstben megfőzték. Ülepedés előtt a levét leszűrték és eltették. A lé valószínűleg kiforrott és megsavanyodott. Fogyasztás előtt felforralták, Hajdúszováton ecettel, Szerepen fahéjjal ízesítették, majd kenyeret aprítottak bele. Főként ősszel fogyasztották. Ecsedi István említi, pontosabb helymegjelölés nélkül a savanyított cukor-, vagy céklarépából készült répaciberét. Szerinte a répát összevágták, hordóba betaposták, ahol kb. egy hét alatt megsavanyodott. Levéből csinálták a répaciberét, me-