Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)

Alapkészítmények

nap után üvegbe rakták, cukrozott szirupot öntöttek rá, melyet szegfűszeggel, fahéjjal, rummal ízesítettek. (Hajdúszovát, Kismarja, Almosd.) Befőzéssel tartósítottak különböző főzelékeket, így apróra vágott sóskát, zöldbabot, zöldborsót, passzírozott paradicsomot, szilvacefrét és még több hasonló anyagot. Cukor. A bolti cukor vidékünkön is a XIX. század második felétől terjed el. Korábban édesítésre mézet, vagy édes gyümölcsfélét használtak. A cukorrépát az 1860as évektől uradalmak kezdték termelni. A paraszti üzemekben főleg az 1930-as évek végétől vetették. A háborús években többen próbálkoztak cukor főzéssel, de a gyártási technológiát nem ismerve csak a sötét színű, kellemetlen ízű melaszfokozatig jutottak el a főzésben.