Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)

Jegyzetek

331 ECSEDI 1935. 134. 332 KUTHY 1906. 1. 54, és 308. Kuthy színesen írja le a fonatos áruló asszonyt: „gyalog szalmaszéken ül" s leterített vesszőkosárból árulja a „gúzsformára tekert, festett bundaszínű", „bakarasz nagysá­gú élesztős tésztát", melynek hét krajcár az ára. Leginkább az iskolások veszik. Az asszony a kö­vetkező szöveggel árulja: .Parázs, ídes, Lapos, szíles, Kóstolja meg, beh jó ídes!" Kuthy szerint ez a szöveg onnan származik, hogy ugyanez az asszony ősszel sült tököt árul. Színes leírást ad a debreceni fonatos sorról: LOVÁSZ 1901. 45-46. 333 LOVÁSZ 1901. 45-46. 334 SZŰCS 1938. 221. 335 Saját családi emlékem. 336 VAJDA 1979. 342. 337 Vö.: BERECZKI 1982. 189. 338 ECSEDI 1935. 132. 339 ECSEDI 1935. 132. 340 ECSEDI 1935. 132. 341 ECSEDI 1935. 132; SZŰCS 1938. 221. 342 Valószínűleg őse lehetett a székely „kőre leppencs", amikor a tojással, tejjel, forrásvízzel, fehér liszttel kevert tésztát forró kőre loccsantották, s így sütötték meg. PONORI THEWREWK 1829. 267-272; Ismerte már Simái Kristóf is a XVIII. század végén. SCHRAM 1964. 592. 343 VAJDA 1979. 343. 344 BÓDI 1985. 340. 345 VAJDA 1979. 342. 346 ECSEDI 1935. 152; BÓDI 1985. 340. 347 ECSEDI 1935. 152. 348 ZSÚPOS 1986. 89. 349 DÖMÖTÖR 1960. 47. 350 MNL 4. 119-120. 351 MNL 4. 119-120. 352 SZABADFALVI 1963; Uő.: 1986. 353 ENYEDI 1962. 429. 354 BENCSUC 1973. 126. 355 Uo. 356 MNL. 5. 203. 357 Az 1929-1933-as gazdasági válság következtében fellépő ínséges állapotokra utal ECSEDI 1935. 243-247. 358 BÓDI 1985. 337. 358/a BALOGH 1985. 324-326. 359 MNL 2. 60-2-604. 360 BERECZKI 1982. 188-200; SZŰCS 1938. 217; MNL 1. 746. Másképpen látja BÓDI 1985. 336, aki Bárándról közöl heti étrendet, melyben némileg elválnak a húsos és a tésztás napok. Itt kb. a szerda és a vasárnap tűnik húsos napnak. 361 VARGA 1991. 190. 362 Az 1930-as évek végén magam is tanúja voltam, amikor a debreceni szénavásártéren a helypénz­szedő éppen akkor kérte egy hencidai gazdától a „vámot", amikor az a szénásszekér tetején fa­latozott. A gazda felháborodottan szólt vissza: „..Jiát nem látja, hogy fröstökölök?" Nem is állt szó­ba a helypénzszedővel, míg a reggelit be nem fejezte. 363 MÁRTON 1968. 432-433. 364 HOFER 1956. 501. 365 ECSEDI 1935. 184. 366 Ezt a számadó kapta, aki ebből kosztolta a bojtárokat. DMNA 72/9-70. 367 ECSEDI 1935. 184.

Next

/
Thumbnails
Contents