Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)
A kész ételek osztályozása
mint a kenyérlángost. Ha megkelt, palacsintasütőben forró zsírban mindkét oldalát pirosra sütötték (Álmosd, Biharnagybajom, Püspökladány, Hajdúhadház). Krumplilángos kelesztés nélkül A főtt krumplit liszttel, sós vízzel összegyúrták. Kar vastagságú rudat formáltak belőle, majd ezt kb. tojás nagyságú darabokra vágták, kis cipót formáltak belőle, elnyújtották és zsírban, vagy olajban kisütötték. A szegényebbek zsír nélkül a tűzhely plattján pirították meg, s utólag kenték meg kevés zsírral vagy olajjal. Fülöpön falatonként olajba mártották. Újszentmargitán néha fokhagymával ették, Újtikoson lekvárral kenték. Káposztás lángos A tejben futtatott élesztővel kelesztett tésztát olvasztott zsírral megkenték. Szélére csíkban sóval, borssal ízesített párolt édes káposztát, vagy cukrozott hordós káposztát helyeztek. A tésztát a káposztára ráhajtva felsodorták hurkába. Ezután darabokra vágták, s az egyes kis darabokat palacsintaszerűen elnyújtva lábasban vagy tepsiben forró zsírban kisütötték. Esetleg még sülés után is átkenték zsírral (Álmosd). Rongyos, vagy kolompíros palacsinta Sós vízzel jól munkálható tésztát gyúrtak. Lisztezett táblán elnyújtották s fagyos zsírral lekenték. Rá kb. ugyanennyi tört főtt krumplit helyeztek, majd a tésztát rúdba felsodorták. Ezután 5 cm-es darabkákra vágták, a korongokat palacsintaszerűen elnyújtották, s palacsintasütőben zsíron kisütötték (Kismarja, Nagykereki, Gáborján, Konyár, Hajdúhadház, Biharnagybajom). Almosdon, Püspökladányban, Biharnagybajomban a krumplit a tésztával nyújtás előtt összedolgozták. Az elnyújtott tésztát zsírral kenték, felsodorták, s hasonló módon darabokra vágtva, elnyújtva zsírban sütötték. Néha lekvárral kenve fogyasztották. FÁNKOK Kerekfánk Kb. 1 kg lisztet langyos tejjel, 3-4 tojással, kevés sóval összegyúrtak. Hozzáadtak kb. 3 dkg élesztővel futtatott tejet. Az egészet tálban meglehetősen lágyan, de jól munkáihatóvá kikavarták. Kb. l-l 1/2 óráig kelni hagyták, majd lisztezett táblára kiborították. Kézzel kissé ellapogatták, s vizes pohárral kiszaggatták. Rövid pihentetés után bőséges forró zsírben kisütötték. Maga az alaptészta mindenütt ismert, elnevezése azonban változó. A fánk nevet mindenütt ismerik. Álmosdon finomfánk, Tiszacsegén, Újszentmargitán pampucka, pampuszka a neve. Hajdúhadházon siska, a balmazújvárosi németeknél kihiltyi néven ismerik.