Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)

Petrovszki Ildikó: Zoborvidéki női viselet a Déri Múzeumban

technikájának, a keresztöltésnek használata is. A középmintát három szálánvarrott öltéssor, a vetés övezi, kék-fehér-kék színekben. E mellé kerül a mellévaló, egyszínű kék, döntően kereszt-, kisebb részben túzőöltéssel hímezve. A geometrikus motívumokat, csillagot, rozettát, keresztet stb. a hfrnezetlenül hagyott vászonalap rajzolja ki. A befejező mintaegység a körülevaló, mely lazább szerkezetével szinte koronázza a hímzést. Szintén kék színnel, kereszt- és kockaöltéssel varrják. A vállhegy hímzése már későbbi fejlemény, csupán az 1870-es évektől alkalmazzák.

12 Keskenyebb sávban, kék színnel varrják. A fehér középminta elhagyásával módosul a szerkezet: középre a mellévaló mintái közül választanak, melyet itt is körülevaló övez. Általános törekvés, hogy minél többféle mintát hímezzenek ki egyetlen ingre, ezért az ujjvég és a vállhegy hímzése sosem azonos. Újabban a viselős ingeken egyszerűbb szőtteshímet alkalmaznak a hímzés kiváltására, a lakástextilekről ismerős átvetéses technika csíkritmusa mindig a hímzés szerkezetét utánozza. Az ujjvéget 1—2 cm széles fehér pamut vert csipke szegélyezi, melyet régebben minden faluban készítettek. A zoborvidéki női vászoning ujjának szabása és díszítésmódja a vidék jellemző sajátja, melyet a XIX. század második fele óta változatlan formában készítenek. A hosszűing félingre és pendelyre való szétválása különböző módon ment végbe, egyes falvakban a hosszúinget teljesen kiszorította a féling, melyhez ezután korcos vagy korc nélküli pendely kapcsolódik; másutt a hétköznapi viseletbe szorul, ünnepen csak mint a félinghez vett aljaing funkcionál. Gerencséri sajátosság, hogy a hosszúinghez pendely is kapcsolódik.

13 E hagyományos ingfélék mellett viseltek két újabb típust is. A 40-es években terjedt el a tóting, jelzőjét az ujjvég tarka hímzésére értik (4. ábra). Gyolcsból készül, lehet hosszú térdig érő és csípőig érő forma egyaránt. Dereka egy-egy darabból készül, melyhez felkarig érő, szűk, bevarrott ujjak csatlakoznak, vállfolterősítéssel és pálhával. A mélyen nyitott, 3—4 gombbal zárható ingelejt keresztpántba fogott 2—2 ráhajtás díszíti. Az ujjvég tarka laposöltéses, szabadrajzú hímzése apró virágkoszorút mintáz, szélét fehér horgolt csipke szegélyezi. A századforduló utáni években jelent meg a fodros ing (5. ábra) és mint minden új ruhadarab, elsősorban a fiatalok viseletében nyert teret. Könyök felé érő, mellévarrott bő ujját fátyolvékony batisztból készítik végig apró álló ráncokba szedve, majd fehér horgolt csipkével szegik. Az ing derekát egyszerű gyolcsból, egyetlen keresztben futó téglalapból alakítják ki. A végig nyitott, nyakban rögzítetlen ráncolású korcos inget fehér szegőszalaggal lehet összehúzni. A bő ingujjakat csak viseléskor rögzítik a felkarhoz egy hímzett selyemszalaggal. HosszúingCV.88.63.5.4., háth.: 92 cm, ujjh.: 57 cm, ujjb.: 29 cm) Pamutvászon ujjak, gyolcs derék és pálha. A gyári anyag használata miatt a derék toldalék nélküli, az elej- és hátrész külön darabból szabott. A hímzés középmintája laposöltéses átcsavarás. (1. a—b kép.) Hosszúing (V.88.63.24.1., háth.: 105 cm, ujjh.: 59 cm, ujjab.: 32 cm) Felesvászon (pamut + kender) ujjak és derék. Elején baloldalt, hátán jobboldalt rézsútos oldaltoldás. A hímzés középmintája laposöltéses átcsavarás. (2. a—b kép.) Hosszúing (V.88.63.25.1., háth.: 104 cm, ujjh.: 57 cm, ujjb.: 30 cm) Kendervászon ujjak és derék. Elején jobboldalt, hátán baloldalt rézsútos oldaltoldás. A hímzés középmintája vagdalás. (3. a—b kép.) Hosszúing(V.&H.63.26.1., háth.: 100 cm, ujjh.: 58 cm, ujjb.: 31 cm) Az ujjak felesvászonból (pamut + kender), a derék erős gyolcsból készült. A derék toldalék nélküli, különálló elej- és hátrésszel. Az ujjvég díszítménye szövött, középen fehér színű, átcsavarásos-laposöltéses technikával hímzett. A vállhegy szintén szőtteshímű. (4. a—b kép.) Hosszúing (V.88.63.27.1., háth.: 94 cm, ujjh.: 59 cm, ujjb.: 30 cm) Az ujjak felesvászonból (pamut + kender), az ingderék gyolcsból készült. A derék toldalék nélküli, különálló elej- és hátrésszel. A hímzés középmintája átcsavarásos. A vert csipke felillesztésénél sárga fonalat használtak. (5. a—b kép.) 12 Morvay i. m. 154. 13 Uo. 153-154.