Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)
P. Szalay Emőke: Tiszafüredi kerámia a Déri Múzeumban
Különleges formájú kancsók a Miska-kancsók. Majdnem kivétel nélkül XIX. századi katonát ábrázolnak, gazdag sujtásos öltözékben, fejüket csákó díszíti. Általában felirattal látták el, amely a készítés idejét, helyét, a fazekas vagy a tulajdonos nevét tartalmazza. Az alföldi, különösen a közép-tiszai műhelyekben készültek ezek a sajátos edények. 47 Kresz Mária kutatásai alapján ismerjük, hogy kultikus funkciójuk volt. Mezőkövesden a szegények etetésének nevezett lakomán használták, amelyet a falu koldusainak a halottak tiszteletére, a másvilágon szenvedő lelkek szabadulására tartottak. 48 A Déri Múzeumban öt Miska-kancsó található. Ezek közül az első évszámos korai, 1847ben készült. 49 A tökéletes formát mutató edény viszonylag kis talpból emelkedik tojásdad testével, az összehúzott nyakon ül a kissé lapított fej, amelynek arca teljesen kidolgozott, felette nagy csákó. Díszítésében a karcolás és a domborműves technika van túlsúlyban. Elölnézetben domborműves szegéllyel ellátott menteszárnyak, belsejükben domború sújtások és gombok. A két menteszárny között ugyancsak domború kígyó tekergőzik, két oldalán domború virágok és levelek hullámzó indán. A fül két oldalán helyezkedik el a finom kidolgozású karcolt díszítés, amelyben körzővel rajzolt hatszirmú virágok alkotják a hangsúlyos elemet hullámvonalú indára helyezve. Mellettük szinte eltűnnek a díszítmény további elemei, a kerek végű és karéjos levelek, kis virágok, spirálok. Hosszú karcolt feliratát hátul a füle alatt domborműves keretben helyezte el a mestere. Ez a Miska-kancsó Nagy Mihány mester munkája, akiről Füvessy Anikó kutatásai alapján tudjuk, hogy az egyik legkiemelkedőbb tiszafüredi mester volt. 50 A következő Miska hasonlóan név szerint ismert mester munkája. 51 Készítője: Katona Mihály, a nagy tiszafüredi Katona fazekascsalád tagja volt. 52 A formás edényen hangsúlyos a szélesre tárt menteszárnyak között tekergőző vastag kígyó. Két oldalán karcolt rozmaringágakkal megszakított, írókával készített kettős karéjos levelek fölött kis gránátalma zárja le a díszítményt. A fül két oldalán már gazdagabb a díszítés, ugyanis itt a kisebb és nagyobb gránát47 Néprajzi Lexikon II. 1980. 625—626. Domanovszky György 1968. 20. 48 Kresz Mária 1971. 6. 49 Leltári szám: V. 77. 74. 1. Közölte: P. Szalay Emőke 1978. 17. kép 50 Füvessy Anikó 1979. 12-15. 9-10. kép. Uő: 1981. 156-157. 51 Leltári szám: V. 77. 99. 1., mag.: 30 cm 52 Füvessy Anikó 1979. 16-19. Uő: 1987. 407.