Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)

P. Szalay Emőke: Tiszafüredi kerámia a Déri Múzeumban

Tiszafürednek már megvolt a sajátos stílusa Katona Nagy Mihály megjelenésekor, így munkássága csupán színezte az itteni kerámiát. Fazekassága bizonyos fokig összekötő kapocsnak tekinthető a közép-tiszai stíluscsoport kisebb egységei között. A már említett Debrecen—Mezőcsát vonal mellett a gyöngyös-pásztói kerámia hatása is fellelhető edényeik egy csoportján. Zömmel tányérok kapcsolhatók ide, amelyek közepén stilizált, ecsettel festett, általában kék színt is felhasználó virágmotívumok mutatják ezt a hatást.

9 A paraszti háztartásban a tál - tányér volt az egyik legfontosabb edény. Ezért nem tekinthető véletlennek, hogy nagy számban maradtak fenn ezek az edények. A formai részek gazdagsága alapján műhelyekre lehet következtetni, az oldala és pereme szerint osztályozni lehet. A mindennapi használati funkció mellett díszítő szerepet is betöltött, amelyre függeszthető volta tette alkalmassá.

10 Tiszafüreden a tál volt az egyik legfontosabb termék.

11 Méreteik megfelelnek a többi központ méreteinek, bár készítési arányaik eltérőek.

12 A leggyakoribb tányérforma a csipkézett hüvelykezett szélű, tiszafüredi jellegzetességnek tekinthető. Az edényeknek közel fele ezzel a széllel készült,

13 míg a sima szélű tálak száma egyharmad körül mozog. A fül kialakításában ugyancsak több változattal találkozunk, mint a felálló gömbölyű keresztmetszetű, szögletesre alakított, a másik a karimából kiinduló vízszintes állású, szalagszerű, amely háromszög alakban távolodik el a peremtől. A díszítés megkomponálása a formával függ össze. A legnagyobb számú csipkés szélű tányéron legáltalánosabb a karéjos díszítés, ugyancsak gyakori az egyenes szélűeken, míg a hullámos szélűeken ritkán tűnik fel. A karéjos minta mellett jóval kevesebb a virágokból álló kompozíció, légritkábbak a stilizált geometrikus elemek. Virágbokor, madarak képezik még a tiszafüredi tányérok díszítését. A jelenleg ismert anyag alapján, bár kevés az évszámmal ellátott darab, azt feltételezhetjük, hogy a korábbiak virágos díszítésűk, míg a karéjos évszámos darabok az 1880-as években válnak gyakorivá.

14 A tálak, tányérok díszítése minden esetben írókával történt, ritka az évszám és a név. A legkorábbi 1846-os évszámú,

15 az 1860—1870-es években egy-egy darab készült évszámmal, míg az 1880-as évektől kezdve már nagyobb számban ismeretesek datált darabok. 9 Domanovszky György 1981. I. 185. 10 Igaz Mária—Kresz Mária 1965. 94., Néprajzi Lexikon V. 1982. 160. 11 Kresz Mária 1960. 335., Viski Károly 1932., Füvessy Anikó 1979. 5. 12 Kresz Mária 1960. 346. 13 Uő: 1960. 346-347. 14 Lásd pl.: Viski Károly 1932. 5-6. kép, 161-177. kép, Domanovszky György 1981. II. 231. 50. kép 15 Viski Károly 1932. 5-6. kép. Domanovszky György 1981. II. 233. 37. kép