Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)

Gellér Ferenc: A Déri Múzeum és építészeti környezete

Borsos József műszaki tanácsostól származtak. Elrendelte ugyanis, hogy hat méter mélységű téglaalapozás helyett vasbeton talpakra rakják a falakat, az előadóterem bővítése érdekében az egész épületet északi oldalon 5,8 méterrel meghosszabbítsák, és a környező utcák szintjének megfelelően 1 méterrel felemeljék, továbbá a pincehelyiségeknek laboratóriumi és raktári célokra felhasználása által felszabaduló földszinti helyiséget, úgy a múzeum, mint a látogató közönség érdekében múzeumőri lakássá alakítsák át, a két udvart kiállítási terem céljára be kell üvegezni, végül a második emeleten lévő képtári termeket felülvilágítóval kell kialakítani. Ezen módosítások következtében 1345 millió korona költségtöbbletet is megszavazott ugyanakkor a közgyűlés. 1926. május l-jén az épület délkeleti sarkában lévő pincehelyiség egyik pillérében helyezték el — az okmányokkal együtt — azt a kazettát, amelyet az eredeti alapkőletételnél Déri Frigyes helyezett el ünnepélyes keretek között 1923. szeptember 23-án. A múzeumot — műszaki átvétel után — 1928. február 25-én adták át Löfkovits Artúr igazgatónak. Az építészeti leltárt a múzeum 1929. évi jelentése tömören így határozza meg: ,,A Déri Múzeum az egykori Füvészkertben, 47 méter hosszú, 36 méter széles szabályos négyszögű területet foglal el. A beépített terület tehát 1672 négyzetméter. A tervezők a beépített területet annyira kihasználták, hogy az épületszárnyak által körülzárt két udvarnak háromnegyed részét, az első emelet magasságáig üvegtetővel szerelték fel. Ezáltal két tágas kiállítási terem alakult. A múzeum kétemeletes. Az épületnek nagyobbik fele alá van pincézve. A pincesorban összesen 21 helyiség épült: a kazánház központi légfűtéshez, szén- és salakraktár, dolgozó-, praeparáló szobák, mosókonyha, raktárak. A földszint 36 helyiségre oszlik, amelyekbe a köralakú előcsarnok három főkapuján kívül két mellékajtón lehet bejutni. Az oldalfolyosók között épült előadóterem emeletmagasságú, 20 méter hosszú, 10 méter széles, 230 kényelmes ülőhellyel, vetítőgéppel felszerelve. Jobbról-balról egy-egy 75 négyzetméteres terem, időszaki kiállítások számára. A könyvtárhoz tartozik 82,5 négyzetméteres olvasóterem, 72 négyzetméteres depositorium, mozgatható vasállványokkal és 4 dolgozószoba. A bentolvasó közönség a szomszédos kistanácstermet is használhatja. A földszint egyéb helyiségei: 3 szoba a múzeumi tisztviselők, ugyanannyi a Csokonai Kör, Műpártoló Egyesület stb. titkárai számára, egy vendégszoba, 4 raktár, portás-gépészlakás és ruhatárak. Az első emeletet a városi múzeum történeti és néprajzi gyűjteményei elhelyezésére szánták. Egyenként 220 m

2-es két nagy terem, két másik, egyenként 75 m

2 és három, összesen 103 m

2 területű kisebb terem épült az első emeleten. A második emeletet a képtár és Déri Frigyes művelődéstörténeti gyűjteménye foglalja el. Beosztása és területe ugyanolyan, mint az első emeleté, azzal a különbséggel, hogy tágasabb ennél egy közel 100 m

2 területű kupolás teremmel és a Munkácsy Mihály ,,Ecce Homo"-ja számára tervezett 140 m

2-es kiállítási teremmel. Ez utóbbi és a nyugati szárny 220 m

2-es terme felülről világított. A kiállításra használható termek összes területe 1771 m

2

. A termek magassága átlagosan 3,70 méter A kiállítási termek mozgatható falakkal kisebb részekre oszthatók, hogy a gyűjtemények elhelyezése csoportok szerint és a szaporodás következtében megkönnyíttessék. A múzeumot a mai technika minden kívánalmával felszerelték: teherfelvonóval, központi légfűtéssel, szellőzőkészülékkel, tűzjelző és tűzoltó berendezéssel, házi és városi telefonnal, világítási effektusokkal, villamos ellenőrzőkészülékkel. Van saját műhelye, laboratóriuma, fényképező berendezése."