Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)
Gazda László: Hatvan esztendő a Déri Múzeum történetéből
át rangjához méltó, gyűjteményeinek jellegéhez igazodó gyarapító, feldolgozó, publikációs munka, s kiemelkedő közművelődési tevékenység valósult meg a Déri Múzeumban. Az utóbbiról külön is szeretnék majd szólni. Ecsedi még kiharcolta, hogy a Füvészkert utcai épület továbbra is szolgáljon múzeumi célokat. Elsősorban raktározás révén, ugyanakkor 1936ban ebben az épületben nyílt meg emlékszoba Thaly Kálmán történetíró hagyatékából. 1930—1945 közötti időszak kétségtelen legjelentősebb múzeumtörténeti eseménye a Déri György gyűjtemény Debrecenbe kerülése és múzeumi kiállítása volt. Erről Varga Gyula előadásában lesz szó. A háborús évek alatt a körülmények miatt csökken a közfigyelem a múzeumügy iránt. Szerényebb mértékű gyarapodás (Ady és Oláh Gábor kéziratok pl.), a könyvtár és a közművelődést szolgáló nagyterem működése, illetve rendezvényei említhetők leginkább. Az 1944-es bombatámadások súlyos károkat okoztak a Déri Múzeum és a Déri György ezredes Néprajzi Múzeum (Füvészkert u. 2.) épületében. Szerencsére a műkincsek nagy részét a múzeum személyzete Sőregi János vezetésével óvóhelyekre mentették. 1944. szeptember 15-én elrendelték a múzeum műkincseinek elszállítását. A kiürítés ellenőrzésére miniszteri biztost jelölt ki. (Dr. Vitéz István) A múzeum alkalmazottai addig húzták, halasztották a rendelkezés végrehajtását, amíg végül a 6—8 vagonra tervezett rakománynak csak néhány ládányi töredéke került elszállításra, azokban is jórészt kisebb értékű anyagok voltak. Sőregi megjegyzi jelentésében, hogy a miniszteri biztos átvette ,,a ládák tartalmának átvizsgálása nélkül"/ 1 A háborús évek miatt a Déri Múzeum műtárgyállományában így az egészhez képest csak jelentéktelen kár keletkezett. 1944. decemberében már újra működik a közművelődési könyvtár. 1945 elején újjáalakul a Múzeumi Felügyelő Bizottság, s megkezdődnek a helyreállítási munkálatok. Ez 1948-ban gyorsul fel. Balogh Istvánt közben más beosztásai szólítják el átmeneti időre a múzeumtól (Szatmár, majd Hajdú megye főispánja), Lükő Gábor pedig a Városi Levéltárba kerül. 1948-ig is jelentős munkát végeztek a raktárak rendezésében, a műtárgyak megóvásában. 1948-ban megkezdődnek az előkészületek az állandó kiállítások rendezésére. 1949 januárjában nyugdíjba vonult Sőregi János, helyette Balogh István lett a múzeum igazgatója. Az épület rekonstrukciója ebben az évben befejeződött, s amint azt Balogh ezekről az évekről szóló jelentésében írja: „ ... az országban másodiknak megindult a múzeum kiállításainak újjárendezése. 1950 első felében helyreállítják az I. emeleti kiállításokat (régészet, néprajz, helytörténet). Ebben az évben kerül a múzeumhoz Béres András néprajzos segédmuzeológus. 1949. év végén megjelent a 13. TVR., 1950-ben megkezdte működését az általa létrehozott Múzeumok és Műemlékek Országos Központja s 1951. január l-jével a múzeumokat állami kezelésbe vették. A vidéki múzeumok helyzetében ez kedvező változást hozott. Az egységes központi irányítás főként a tudományos munka szélesebb körű művelésének a lehetőségeit bővítette. Ahogy Balogh István írja a már említett jelentésében: ,, . . . alig tagadható, hogy az állami kezelésbe vétel főleg a vidéki múzeumok részére határozott előnyökkel járt, s ha nem is oldott meg minden problémát, a 4 Jelentés az 1944. évről = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1943—1947. Debrecen, 1948. 22. 5 Jelentés a múzeum 1948—1956. év működéséről = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948—1956. (Szerk. Balogh István.) Debrecen, 1957. 4.
