Koczogh Ákos: Debrecen vonzásában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 49. Debrecen, 1989)

V. A város múzeumai

SÉTA A DEBRECENI IRODALMI MÚZEUMBAN Debrecenben Borsos József neves városépítész (ő tervezte többek között az első hazai krematóriumot) vénkerti házában ez év j anuárj ától látható a Debrecen és a magyar irodalom című állandó kiállítás. Csaknem öt évszázad irodalmát e szűk helyen bemutatni: a kiállító eszközök tervezőjének és a rendezőnek a mesteri munkája. Debrecen múltja méltó erre a bemutatásra. Huszár Gál nyomdája 1561től hazánk legrégibb folyamatosan dolgozó üzeme, s a magyar nyelvű nyomtatványai irodalmi nyelvünk letéteményesei, megerősödésének vívmányai. A jobbágy gyermekeket felnevelő Kollégium a felvilágosodás fellegvára, élén Csokonaival: Kölcsey, Petőfi, Arany otthon volt Debrecenben. A „szabadságharc fővárosa" nem feledkezhetett meg Kossuthról, Jókairól sem. Az emeleti kiállítóteremben a századforduló és a huszadik század jeleseivel találkozunk. A tudomány vára ekkor még a Kollégium. Itt tanul Ady Endre, idejár Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig-jának gyermekhőse, Nyilas Misi, Debrecenből indult Tóth Árpád, Szabó Lőrinc. Oláh Gábort lehúzza (éppen napjainkban világított be ebbe a roppant küzdelembe Tóth Endre róla szóló könyve), Gulyás Pál felülkerekedik rajta, Juhász Géza szellemi patrónus és organizátor lesz már egyetemi katedrája előtt is. A kiállítás e harmadik csoportja bemutatja a Csokonai Kör hagyományőrző és az Ady Társaság modern és sokoldalú kísérleteit. Debrecen irodalmi múzeuma 1945-ig vezet el bennünket. Sokat emlegetett világ ez, a Kollégium gyűjteménye is felsorakoztatja a múltját. Mégis igen sok meglepetést hoz számunkra, hogy a Csokonai- és Fazekas Mihály-emlékekre figyelmezhessünk. A magyar irodalmi múlt minduntalan előretörő vonulata ez, s a kiállítás három csoportja valóban a magyar művelődéstörténet hőskora. Még mindig van bennük felfedeznivaló. A múzeum kézirattára és relikviái lehetővé teszik a tudós kutatómunkát is. Ne sajnáljunk még egy jó negyedórát, hogy a Margit utcában meglátogassuk a Holló László-emlékházat. A magyar festészet egyik nagyjának java alkotásaival, otthona berendezéseivel, személyes dokumentumaival találkozhatunk. Kiskunfélegyháza is híven őrzi képeit, de itt kitárulkozik előttünk a magyar tájjal, a magyar néppel eljegyzett alkotó szinte teljes életműve. (Megjelent: Hajdú-Bihari Napló, 1981. aug. 5.)