Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 48. Debrecen, 1987)

II. Adatok a debreceni fényképezés történetéhez (1863-1918)

fog felvételeket eszközölni" Haranghy, aki a „a felvételt az Uránia nagy kineniatográf gépével készíti, hétfőn pedig a Hortobágyról vesz felvételeket". A száznál több diapozitívből és mozgófilmbetétekből álló előadás többször vetítésre került az Urániában, majd Debrecenben is. A szeptember 20-i előadáson Lovász arany-, Haranghy ezüstkoszorút kapott.

60 Erről a tetszetős, mozgásélményt adó előadásról később hallott Csontváry Kosztka Tivadar, és Jajcéból levelet írt Haranghynak 1903. június 4-én. Azt kérdezte: „Mi a fömotívum a pusztán? az ég, a naplemente, vagy kelte ? Az égen a viharos felhőzet, vagy a puszta föld? Mi adja meg a hangulatot? a távolban lévő állati foltok, vagy a közelben lévők? bikák, lovak, vagy a száguldó csikósok ?" Maga a kérdésfeltevés is bizonyítja Kampis Antalnak, a levél közlőjének

61 feltételezését: Csontváryt csak az érdekelte: az a nagy motívum van-e a Hortobágyon, amit ő látni és megfesteni kíván. Konzultált Haranghyval, és meglelte a „nagy motívumot" (a később Tornyai által „nagy sömminek" nevezett monumentális tájélményt: ég és föld találkozását). Megszületett Csontváry első nagyjelentőségű műve, a Vihar a Nagy Hortobágyon.

62 Talán nem volt haszontalan elidőzni a Délibábok hazája című ősfilmnél, fénykép-, illetve diapozitív-sorozatnál. Hogy valójában mi volt, nem tudni, nincs kópia. Bizonyítja a fényképezés új lehetőségét ez az 1902-es kísérlet: átmenet a film felé, a fényképész operatőrré válásához. Másrészről a Csontváry-példa a fényképészet és festészet egymásra hatására utal. Sikerei csúcsán, 1906—1909 között közéleti szereplésre is vállalkozott Haranghy. 1907ben főszerkesztője volt a Műkedvelő Fényképezők Lapjának, amely öt számot ért meg.

63

Ez a folyóirat módszertani tanácsokat adott, tájékoztatott az európai eseményekről, pályázatokról, kiállításokról. Valószínűleg anyagiak híján szűnt meg. 1908-ban alakult a Magyar Iparművészeti Társulat debreceni egyesülete. Ennek alapító tagja lett Haranghy, s 1908-ban levetítették az Uránia moziban debreceni és hortobágyi diapozitívjeit.

64 Életművét nem ismerjük teljességében, de szép válogatást tudunk tőle bemutatni a Déri Múzeum anyagából. Az 1902-ben alakult Városi Múzeum 1905-ben nyílt meg, de már 1902től foglalkoztatta Haranghy Györgyöt, ill. megvásárolta 1901—1902-ben készített fényképei és diapozitívjei egy részét (valószínűleg az ősfilm elemeit is). 1917-ben árverési hagyatékként került a múzeumba érmeinek, plakettjeinek egy sorozata. 1911 után magánéletének válsága miatt csökkent alkotókedve. Budapestre költözött, a filmgyárban dolgozott.

65 Leszámítva 1926-os párizsi szereplését, nem találkoztunk nevével a hazai és külföldi kiállítások résztvevőinek névsorában. 1945-ben halt meg Vácott. 60 Az adatokat, cikkrészleteket közli Csala i. m. 61 Kampis A.: Csontváry és egy ismeretlen levele = Műterem, 1958.1.2.4—6. Kampis még nem tudta, kihez szól a levél, mert címzése hiányzott. Csala i. m. azonosította a címzettet. 62 Németh L. : Csontváry (Bp., 1970). 63 Az 1906-ban szerveződő, 1907-ben alakult debreceni Műkedvelő Fényképezők Egyesülete adta ki. Előzőleg, 1904—06 közt jelent meg Ruzicska Gyula Amatőr Útmutatója. 64 Hírek a Debreceni Független Újság 1908. nov. 29-i, dec. 5-i számaiban. 65 Dr. Somlyai József közlése.