Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 48. Debrecen, 1987)
II. Adatok a debreceni fényképezés történetéhez (1863-1918)
démiai festesz és fényképész" vitte tovább a fenyírdát, itteni működése rövid életű volt. 1875—78 között Fleck Rudolf dolgozott itt, 21 1878-ban Varságh János kért engedélyt az üzlet működtetésére. (Előzőleg Borsos József és Doctor társa volt Pesten.) 22 A hetvenes években sorra alakultak Debrecenben a fényírdák, fényképészeti műtermek, de rövid ideig működtek, változó szerencsével dolgoztak. Üzletek nyitására kért engedélyt a rendőr-főkapitányságtól Adler Adolf 1877-ben, Escher Károly 1881-ben, 23 de hasonló sors várhatott rájuk is. Kevés debreceni fényképük került eddig elő. //. Gondy és Egey fényírdái, műtermei Egey István József nevű nagyapja 1779-ben költözött Debrecenbe a Borsod megyei Vadnáról. 24 Ő 1828-ban született, és családjában ötvösmesterséget tanult. Feltételezhető, hogy már 1858 körül próbálkozott a fényképezéssel (talán a Debrecennel kapcsolatban álló Mezey Lajosnál tanult). Bizonytalan adat utal arra, hogy már 1858-tól a Nagyvárad utcán. Káin Albert doktor házában tartott fenn műtermet. 25 Biztosan tudjuk,hogy 1864-ben Divald Károly segédje volt Eperjesen. így ábrázolja őt egy színes fénykép Divald és Loabanau József társaságában. 26 Gondyval 1865-ben alapították meg üzletüket, s ez több mint négy évtizedig működött (igaz, Egey István 1895-ben meghalt, de öccse megmaradt Gondy társa). A nagy cégen belül viszonylagos önállóságot élvezett a két fél. Erre példa Egey több önálló üzlete s az a tény, hogy egyedül vett részt az 1885-ben rendezett országos kiállításon. Jóval kevesebbet tudunk Gondy Károlyról. Egyidős lehetett Egeyvel, de jóval túlélte őt. 1909-ben halt meg Debrecenben. Mint nagyon sok fényképész, eredetileg ő is kőrajzoló volt. Nevével 1856-ban találkozunk először: egy litografált arcképét a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. 27 Az ötvenes években Pesten ismerkedett meg az egykori festővel, Simonyi Antallal, aki már ekkor teljesen a fényképezésnek szentelte az életét, s jelentős sikereket ért el a párizsi fényképészeti kiállításon. Gondy Simonyi asszisztense, majd debreceni üzlettársa lett. 28 Egeyhez képest konzervatívnak érezzük művészi szemléletét, erre utalnak 1892 után egyedül készített képei. Gondy Károly a közéletben is aktívan részt vett, a 80-as években pl. a Felolvasókörnek, majd a Műpártoló Egyesületnek lett a tagja. Gondy és Egey 800—1000 fényképet készített évente. Sikerük titka abban állt, hogy alkalmazkodtak a helyi igényekhez, telve voltak ötletekkel, újítói szándékkal, s ezt a közönség lelkesen honorálta. Rövidesen megteremtették a korszerűsítéshez szükséges alapot, ráadásul Gondy mint mérnök kellő műszaki ismeretekkel is rendelkezett. 1866-tól jelen voltak a debreceni nagy vásárokon, s kiállítást rendeztek a vásártéren selyemre, üvegre „felvett" ké21 Engedélyszáma: HBML IV. B. 1410/f 1878/83 sz. irata. Hírek működéséről: Debreceni Ellenőr (továbbiakban: DEll) 1875. máj. 31., jún. 3., júl. 10., 29. és 1877. júl. 2. 22 Engedélykérés : HBML IV. B. 1410/f. 1878/181. sz. irata. Hir: Délibáb, 1878. márc. 28., 1879. márc. 28. 23 Iratszámok: HBML IV. B. 1410/f. 1877/119 és 1881/66. 24 Matricula Civium II. k. 1779/Nr. . . =HBML IV. A. 101 l/s. tartalmazza ősei adatát. Tevékenyséemlíti a Fotólexikon (119). Az 1858-as alapítást említi az 1885-ös országos általános kiállítás katalógusában, (275. p.) 26 A reprót közli a Művészeti Magyarországon 1830—1870 c. katalógus, 508. és 121. tábla, 513. képe. 27 Goynaea Alajos arcképe (1856), említi a Fővárosi Lapok 1867. okt. 27. sz. és Gerszi T.: A magyar kőrajzolás története a XIX. században (Bp., 1960), 144. 28 Fejős /..• Fényképészetünk első virágkora = Folia Archeologica, X. 1958. 214.
