Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. Debrecen, 1986)
I. A mesterség története
ködését. 11 De a céhek megalakulása előtt is dolgoztak már Sopron megyében német mézeskalácsosok. Sopronban már az 1535-ben kezdődő polgárkönyvek is említik a bábsütö mesterséget. A XVI. század folyamán több mézeskalácsos, Unglaub Mihály 1559-ben, Koberwein Benedek 1565-ben, Khobermann (Koberwein ?) András 1571-ben, Behaimb János 1572-ben, Gambst Máté 1580-ban nyert Sopronban polgárjogot. A mesterségnek Sopron megyében két központja, Sopronban és Kismartonban volt. A soproni és a kismartoni mézeskalácsosok a XVII. század folyamán pozsonyi céhhez tartoztak. 12 A mézeskalácsos ipar jelentős szerepet játszott Felső-Magyarországon már a XVII. század folyamán. A lőcsei mézeskalácsosok a XVII. században élénk kereskedelmet folytattak Lengyelország felé. Kassa, Eperjes, Rozsnyó és Rimaszombat pedig a hazai piacokon versenyeztek egymással. A XVII. század utolsó évtizedeiben a rimaszombati kontár mézeskalácsosokat a kassai, eperjesi, besztercebányai és rozsnyói céhes mesterek — királyi privilégiumaikra hivatkozva — a vásáron való eladástól el akarták tiltani. 13 A X VII. századi céhesedés tehát nem zárja ki azt, hogy korábban nem dolgoztak volna Magyarországon mézeskalácsosok. Lássunk néhány további adatot: A pozsonyi városi levéltárban már 1379-ben előfordul mézeskalácsos mesterekre való utalás. 14 Besztercebányán már az 1382. évben több mézeskalácsos dolgozott. 15 1547-ben a nagyszebeni városi gyógyszertár felszerelési tárgyaihoz tartozott a mézeskalács készítéséhez szükséges vas sütőforma is. 16 Mézespogácsa szavunk már 1554-ben, mézesbáb szavunk 1587-ben fordul elő először nyelvemlékeinkben. 17 Brassó város mézeskalácsosai Sándor moldvai hercegnek, 1564-ben küldött ajándékaik közül nem felejtették ki a mézeskalácsot sem. 18 Thököly Imre is küldött mézeskalácsot az édességet szerető török és tatár vezéreknek. 19 Boros Tamás, Bethlen Gábor bizalmi embere 1619-ben Konstantinápolyból urához intézett levelében arra figyelmezteti a fejedelmet, hogy ne felejtsen el küldeni brassói mézeskalácsot a török vezéreknek. 20 A XVI. századi szakácskönyveink is bőséges adatot szolgáltatnak a mézeskalács készítésére és annak egyéb ételek készítésénél való felhasználására. Említik az önálló mézeskalácsos mesterséget is. Az erdélyi fejedelem főszakácsmestere a XVI. század folyamán a „Halnak való édes sulfa" nevű ételt a következő módon készítette el : „Végy jó mézeskalácsot, reszeld meg, hogy olyan legyen mint a liszt, végy benne az mennyi szükséges: vajat melegétvén, de nem felettébb sokat, rostély meg benne; tölts jó bort hozzá, fahéjjal s nádmézet eleget hints, azután az mikor fel akarod adni nádmézet rá." 21 Mézeskalácsot a XVI. század folyamán még jó néhány étel elkészítésénél is használták: „A galóczának is beli kivetésével, besózásával úgy élj, mint ide fel megmondtam. A levet mikor meg akarod csinálni, jó bort mézes pogácsát hozass; az mézes pogácsát szép vékonyan metéld a borban, mézet is vess reá.. ." 22 Húsos étel mellé szokásban volt, ugyancsak a XVI. századi szakácskönyvek szerint a következő ételt adni: „Ez mellé penig, ha szép kalácsokat vagy mézes pogácsát raksz, mind mellé illik; ha penig nem akarod, avagy szerit nem teheted, anélkül is meglehet." 23 11 Houdek L: Cechovnítctvo na Slovensku. Turc. Sv. Martin, 1943. 46—47, 53, 59, 65. 12 Csatkai i. m.; Koller Gusztáv: A soproni céhek életéből Bp., 1915. 14—15. 13 Rodiczky Jenő: A magyar méhészet múltjáról. Bp., 1892. 19. 14 Weiner Mihályné i. m. 1961. 295. 15 Sőtéri. m. I. 58. 16 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp., 1913. III. 170. 17 Szamota István- Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár. Bp., 1902—1906. 554. 18 Rodiczky i. m. (1876) 72. 19 Mon. Hung. XV. Bp., 1863. 495. 20 Rodiczky i. m. (1892) 19—20. 21 Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek. Bp., 1893. 112. 22 Radvánszky i. m. 136. 23 Radvánszky i. m. 66.
