Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. Debrecen, 1986)

I. A mesterség története

A MESTERSÉG TÖRTÉNETE A magyarság néprajzában Bátky Zsigmond a magyar mézcskalácsosságot német eredetűnek tartja.

1 Véleményét többen átvették, így pl. Végh József is.

2 Erre az eredményre valószínűleg Kemény Lajos 1915-ben megjelent tanulmányának adatai alapján juthatott. ír a mézeskalácsos céhek megalakulásáról, közli a legelső céhek létrejöttét és annak körülményeit.

3 Viski Károly már óvatosabban fogalmazza meg véleményét. A „bábosságnak" csak a mesterkéltebb, illetőleg csak a céhes formáját tartja német eredetűnek. Fenntartja azt a lehetőséget is, hogy céhesség előtt is készítettek mézeskalácsot valamilyen egyszerűbb módon.

4 Romhányi Gyula szerint a mesterség fellelhető volt már a XII—XIII. században is. A német fejedelemségekben virágzó mézeskalácsosságot az Erdélybe betelepült szászok hozták volna magukkal.

5 Kemény György is németnek vallja a céhes mesterséget. Feltételezi azonban azt is, hogy — más rokon mesterségekkel együtt — már a korábbi századokban is űzték.

6 A mézeskalácsosság eredetével kapcsolatban Fábián Gyula lehetőnek tartja, hogy Magyarországon a szerzetesrendek terjesztették el, átvéve a görög-római pogány jellegű mesterséget, azt keresztény mezbe öltöztették. A tordai pogácsával kapcsolatban Viski Károly is pogány, áldozati jellegre utal.

7 Sőtér Kálmán azt vallja, hogy a középkor folyamán már készítettek Magyarországon mézeskalácsot. Szerinte a pécsváradi monostor alapítólevelében szereplő pistardusok csak mézeskalácsosok lehettek, mert a pékek külön vannak megemlítve.

8 Ecsedi István szerint a mézeskalácsosság Magyarországon önállóan fejlődött háziiparból kismesterséggé. Eredetileg nők készítették és csak később lett a férfiak munkájává.

9 Szalay Imrének az a véleménye, hogy a címeres formák arra utalnak, hogy a fejedelmek, főúri konyhák felszereléséhez is tartoztak mézeskalácsos formák. Családi lakomák alkalmával mézeskaláccsal kínálták meg a vendégeket.

10 A magyarországi mézeskalácsos céhek, valóban a XVII. század elejétől, német hatásra létesültek. 1619-ben a pozsonyi mézeskalácsos céh hatására a felső-magyarországi városokban még a XVII. század folyamán megindult a céhek szerveződése. Besztercebányán, Bártfán, Kassán, Eperjesen és Nagyszombaton már a XVII. században megkezdte a céh a mű1 Bátky i. m. 320. 2 Végh i. m. 102. 3 Kemény L. i. m. 328. 4 Viski Károly : Díszítőművészet. A magyarság néprajza II.

2 Bp., 1943. 380. 5 Romhányi i. m. 13. 6 Kemény Gy. i. m. Bevezetés 7 Viski i. m. 327. 8 Sőtér i. m. I. 58. 9 Ecsedi i. m. 140—141. 10 Szalay Imre: Szalay Ágoston régiséggyűjteményének ismertetése. Századok XI. 1871. 594.