Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)
Odalszámok - 8
keserves népi sors mellett !" 8 Az előzményekről, a megvalósítás munkájáról, s műemlékimúzeumi jelentőségéről ír a Déri Múzeum 1976-os évkönyvében Masit s László. 1963- ban a Déri Múzeum évkönyvei mellett megindult egy, a múzeumi tudományos munka eredményeinek tematikus közlésére nagyon alkalmas periodika, a „Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleménye" sorozat. A Múzeumbarátok Köre is eredményesen működött tovább, kiadói tevékenységének újabb eredménye volt Tóth Ervin: Gáborjáni Szabó Kálmán grafikái c. munkája. A Déri Múzeum régészeti és történeti gyűjteménye különálló egységekké váltak szét, a gyűjtemények nagysága miatt. Egyes gyűjteményi egységeknél és a Hajdúsági Múzeumban fovább folyt a revízió, s a muzeológusok — Béres András igazgató, Mesterházy Károly, Módy György, Ferenczi Imre, Julow Viktor, Ditróiné Sallay Katalin és Csiha Antal tiszteletdíjas múzeumvezető — mind a tudományos, mind az ismeretterjesztő munkában figyelemre méltó eredményeket értek el. Mindez jól érzékelhető az 1962—1964-es időszak munkájáról szóló jelentésben. 9 Ezekben az években is jelentős számú és megfelelő közönségérdeklődéssel kísért időszaki kiállítás valósult meg. Figyelemre méltó pl., hogy a Hajdúsági Múzeum 1963-ban nem kevesebb mint 14 időszaki kiállítást rendezett, igen széles tematikával. 10 1964- ben — mint arról korábban már szó esett — a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum is a megyei szervezethez tartozott. Fokozatosan gyarapodott számban és értékekben egyaránt a múzeumi hálózat. Az 1958-as művelődéspolitikai irányelvek hatása megmutatkozott a múzeumpártolásban, s a múzeumok szervezeti és tartalmi fejlődésében. A gyűjtemények gyarapodása is egyre jelentősebb. A leletmentő ásatások, a néprajzi és természettudományi gyűjtőutak, a felajánlások, ajándékozások nemcsak a tárgyak számával, de azok jellegével és tematikai sokféleségével is szaporították a múzeumi értékeket. Múzeumba kerültek Debrecen és a megye más területeiről a munkásmozgalom veteránjainak emlékei, nagyobbrészt dokumentum- és fotóanyaggal gyarapítva a legújabbkori gyűjteményt. 194 fénykép Krúdy Gyula életéből, Medgyessy Ferenc Női képmás c. márványszobra, 186 néprajzi tárgy és még sok más műfajú értékes anyag került a múzeumba. Az időszaki kiállítások tematikája is sokoldalúbbá vált. A Déri Múzeumban „Két szabad évtized" címmel felszabadulási emlékkiállítás nyílt. Holló László műveit bemutató kiállítást rendezett a Déri Múzeum Cegléden és Hódmezővásárhelyen, s először mutatta be kiállításon a nádudvari fekete kerámiát. A Hajdúsági Múzeum ismét széleskörűen, tudományos igénnyel igyekezett kiállításaival a látogatókat megnyerni. Mindegyik múzeumi egységben növekedett a látogatók száma, mintegy jelezve a művelődés, a kulturálódás iránti egyéni és közösségi igények magasabb szintűvé és általánosabbá válását, valamint azt, hogy a szocialista kultúrpolitika céljait a társadalom és intézményei magukévá tették. Ez aztán a múzeumi hálózat további fejlődésében is megmutatkozott. Nem gondoktól mentesen, mert hiszen a raktározás immár mindvégig krónikus gondjai mellett a múzeumi szakalkalmazottak hiánya is gátolta a folyamatos munkát, hátráltatta a tennivalók időben való elvégzését. 1965- ben tovább gyarapodott a megye múzeumi hálózata. Béres András megyei múzeumigazgatónak a forgatókönyve alapján elkészült az egykori szekérállásnak a Műemléki Felügyelőség segítségével helyreállított épületében a Pásztormúzeum, amely kiállítási tárgyaival, egységeivel a Hortobágy élővilágát, a hortobágyi pásztorok életét, népművészeti tárgyait, a puszta közlekedési eszközeit és Káplár Miklós képeit mutatta be. így aztán az Ecsedi István és Sőregi János által rendezett, a II. világháborúban megsemmisült pásztorkiállítás helyett a Hortobágy történetéhez, hagyományaihoz méltó kiállítás létesült. Azóta már újabb átrendezést megélt múzeumi egység nemcsak megyei, de országos viszonylatban is az egyik leglátogatottabb. Az újabb múzeumi kiállítóhely Bessenyei Györgynek, a magyar felvilágosodás kiemelkedő egyéniségének állít emléket, miután Pusztakovácsiban, a mai Bakonszegen töltötte életének utolsó szakaszát remeteségben. A műemlékesek, a helyiek és a muzeológusok összefogásával létesült emlékház néhány tárggyal, s tablókon elhelyezett fényképekkel, korabeli dokumentumok másolataival jelzi a magyar irodalom nagy személyiségét. 8 Masits László: Műemlékek — múzeumok Hajdú-Biharban. Klny. (Debrecen, 1977) 9 DMÉ. 1962—1964., 1965. 10 DMÉ. 1962—1964. 3—23.
