Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)
Odalszámok - 84
szolgálja, szocialista eszményeket népszerűsít, a kommunista párt politikáját valósítja meg. A hajdú-bihari újságokról, folyóiratokról is megállapítható, hogy nemcsak krónikásai, tükrözői voltak az eseményeknek — az eredményeknek, a hibáknak, az új élet folyásának —, hanem tevékeny formálói is. A mindenkori lehetőségek szerint és a szerkesztők, újságírók, munkatársak tehetségétől függően segítették — olykor tévedésekkel is terhelve — a demokratikus és szocialista átalakulás folyamatát, a politikai-gazdasági fejlődést, a tudatformálást, a műveltségi javak terjesztését, részt kértek a szocialista demokrácia fejlesztéséből. A pártlapok, különösen a kommunista újságok — a Néplap és a Hajdú-bihari Napló — közvetlenül is bekapcsolódtak a politikai akciókba. Olykor országos kérdésekhez is hozzászóltak. Volt egy rövid időszak, 1944 vége és 1945 eleje, amikor a debreceni sajtó a történelmi körülmények folytán országos szerephez jutott. Mivel a magyar sajtó hagyományai is mást diktáltak és a tömegtájékoztatás centralizált voltát szándékosan is erősítették, később már csak egyegy folyóirat válhatott országos hatókörű, rangú orgánummá: így az Alföld c. folyóirat, amely több évtizedes fejlődés után jutott el e szintre és az Atomki Közlemények, amely egy tudományág területén tarthat számot országos és nemzetközi érdeklődésre. A többi lap helyi, lokális — megyei, városi vagy munkahelyi —jellegű. Hajdú-Bihar megyében is új lapfajták keletkeztek a felszabadulás után. Ilyen volt 1945 elején az ún. tudakozó lap; az ötvenes évekből említettük a népnevelő folyóiratokat. Ugyancsak a szocialista kor terméke a vállalati, termelőszövetkezeti újság, híradó is. Újszerű a Múzeumi Kurír c. kiadvány is. Még nem esett szó arról, hogy a megyében is elterjedt az elektronikus sajtó, tömegtájékoztatás és egyes eszközeivel kísérleteznek a helyi információközvetítésben is. A rádiónak és a televízió-híradónak — akárcsak a Népszabadságnak és a Magyar Távirati Irodának — több éve, évtizede van helyi tudósítója, kirendeltsége; ezek azonban az országos közvéleményt hivatottak tájékoztatni a megye eseményeiről. 36 A helyi rádiózás kezdetleges formái az iskolai, kollégiumi és elvétve az üzemi rádiók, amelyek az iskolai, üzemi újságokhoz hasonló szerepet töltenek be, azaz egy szűk kört érintenek. Tágabb — egyelőre csak sejtett — lehetőségeket kínál a városi televízió megszervezése. A kábeltelevíziózás technikájára alapozva Debrecenben 1984. október 22-én tartották az első, kísérleti adást, majd 1985. április 15-től megindult a rendszeres műsor is. A városi televízió egyelőre csak egy városnegyedben, az Újkertben fogható és havonta egy alkalommal jelentkezik. Elsősorban helyi információkat közvetít — helyieknek. Ebben áll újszerűsége; ezáltal elégítheti ki a lakosság adott körének információigényét, segítheti elő a várospolitikai célok megvalósítását, a demokratizmus szélesítését. 37 A kábeltelevízió hazánkban mostanság kialakuló, idővel a kisebb városokban is elérhető technikai forma. Az elektronikus tömegtájékoztatás egyéb új eszközei is nyilván elterjednek majd a megyében, ha nem is gyorsan. így például a diákújságokat, diákrádiókat az iskolákban felválthatja a képújság, amire már történt is kísérlet Debrecenben, a Fazekas Gimnáziumban. 38 A hajdú-bihari sajtó új struktúrája a helyi tömegtájékoztatás jellemző jegyeit viseli magán. A mai szerkezet lényegében az 1940-es évek végén, 1950-es évek elején alakult ki. Ekkor vált általánossá a megyei szerveződés és az egységes pártirányítás; ekkor maradt megyénként egy-egy politikai napilap; ekkor szűnt meg a városi sajtó és eltűntek az érdekképviseleti lapok is. A szektás, dogmatikus politikai vezetés egyébként is téves elképzelése, a merev centralizáció — amelyet adminisztratív eszközökkel is érvényesíteni akartak — azonban csak rövid ideig, átmenetileg volt tartható. A sajtó régi tagozódási elve, a helybeliség 39 az 1960— 70-es években újra és szükségszerűen előretört, elsősorban a tanácsi és vállalati önállóság növekedése, valamint a lokálpatriotizmus megerősödése következtében. Megnőtt a helyi in36. Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei pártértekezletének jegyzőkönyve. 1985. március 2—3. (Db. 1985.) 35. 37. Ma kezdi meg adását a városi televízió Debrecenben. = Hajdú-bihari Napló, 1985. ápr. 15. 2. — A kábeltelevíziózásról általában ld. Szekfü A. i. m. 20—27., 36—38. 38. Sallay Edit : Képernyőn a menzai étlap. Iskolai képújság a Fazekas Gimnáziumban. = Hajdúbihari Napló, 1985. ápr. 16. 4. 39. Erről ld. Szekfü A. i. m. 78., 87.
