Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)

Odalszámok - 3

Gazda László A múzeumok 40 éve Hajdú-Bihar megyében 1944—1984 Több mint hétszázezren látogatják évente manapság Debrecen, Hajdú-Bihar megye múzeumait. A Déri Múzeum mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvend a világhírű szobrászművésznek, a Debrecenben született Medgyessy Ferencnek emlékmúzeuma, az ún. Borsos-villában elhelyezett, s az itteni irodalmi hagyományokat szép kiállítással reprezentáló Irodalmi Múzeum. Holló László festőművész egykori lakóházában berendezett, most épp megújuló és bővülő életműkiállítás szintén a múzeumügy utóbbi évek alatti gazdagodásának példája. Hajdú-Bihar megyében 19 múzeumi egység, helytörténeti kiállítások, emlékhelyek, tájház fogadják a látogatókat. A haladó kultúrtörténeti hagyományokhoz híven 1945 óta jelentős eredményekkel gyarapodott a múzeumügy e tájon. 40 esztendő fejlődésének fontosabb jellemzőivel, a múzeumi munka jelentősebb eseményeinek felvillantásával Debrecen városa, s a mai Hajdú-Bihar megye felszabadulásának 40. évfordulója előtt tisztelgünk. A második világháború pusztításai — különösen a német SS alakulatok 1944. március 21-i, debreceni bevonulása után — nem kerülték el az akkor már országos hírű és értékű Déri Múzeumot sem. Ahogy azt Sőregi János, a múzeum akkori igazgatója jelentésében leírta: „Szept. 17-én éjjel, a 4. bombázáskor leégett a Nagytemplom és a városháza, teletalálatot kapott a Déri Múzeum. Por-, füst- és vérködben vonaglott egy letűnt korszak szenvedésbe kárhozott világa."

1 A Déri Múzeum épülete súlyos károkat szenvedett. Szétrombolt tetőzet, átszakadt mennyezetek, törmelékek alá került kiállítási vitrinek szomorú, tragikus látványt nyújtottak. A debreceni céhemlékeket bemutató terem falán hatalmas, ágyúgolyó által ütött rés tátongott. A szomszédos Déri György Néprajzi Múzeumot (ma a Füvészkert utcai általános iskola) szintén nagy károk érték a bombázás következtében. A múzeum akkori alkalmazottai — Sőregi János, Lükő Gábor múzeumőr, Balogh István segédőr, de a többiek is, elsősorban Vincze József gépész-portás — nagyon sokat tettek azért, hogy a múzeum műtárgyait, berendezéseit megmentsék a további károktól, a pusztulástól. 1944. október 19. A Szovjetunió Vörös Hadserege felszabadította Debrecent. Új élet kezdődött Debrecenben, s ez egyben az egész ország számára is az új élet kezdete. Debrecenben a Déri Múzeum Közművelődési Könyvtára volt az első olyan kulturális intézmény, amely a város felszabadulása után elkezdte működését 1944. december 15-én. A könyv- és oklevéltár anyagából mindössze 350 kötet semmisült meg. Ezt mutatja, hogy 1943. végén a törzsállomány 27 443 kötetből állt, s ez az egyévi gyarapodással 1944 végére 27 544-re növekedett. A könyvtár vezetője Balogh István segédőr lett, munkatársai Arvay Anna és Disznós Vilma voltak. 1945 elejére a Déri Múzeum ideiglenes tető alá került, s ez megakadályozta a további károsodásokat az épületben. 1945—1947-ig múzeumi működésről nem lehetett szó. Minden erőt — fizikait és szellemit egyaránt — az újjáépítésre kellett koncentrálni. A romeltakarítás, a múzeumi épületek helyreállítása, újjáépítése mellett, a múzeum alkalmazottai, a Szép Ödön irányításával működő konzerváló és preparáló laboratórium, valamint mesteremberek közreműködésével folyt a műtárgyak tisztítása, restaurálása és kezelése. Az infláció 1946. augusztus haváig, a forint megjelenéséig hátráltatta az újjáépítést. Az elértéktelenedő pénz 1 A Déri Múzeum Évkönyve 1941—1947. 21.