Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)

Odalszámok - 28

hogy átvettük a Városi Tanácstól az ún. iskolagaléria? anyagát (benne a kortárs művészek: Barcsay Jenő, Kokas Ignác, Gerzson Pál, Kmetty János és mások festményei, Vilt Tibor, Schaar Erzsébet, Somogyi József szobrai), a Holló- és a Medgyessy-hagyatékot. 1978-ban ebből az anyagból nyílhatott meg új egységünk, a Holló Emlékház, valamint 1982-ben a Medgyessy Emlékmúzeum.

4 A Déri Múzeumnak már előzőleg jelentős volt a Holló és a Medgyessy gyűjteménye. Ezzel párhuzamosan folyt Káplár Miklós, Gáborjáni Szabó Kálmán, Senyéi Oláh, Vadász Endre műveinek, valamint a többi debreceni festőművésznek, grafikusnak az életművére vonatkozó gyűjtésünk. Valóságos képzőművészeti emlékmúzeum és galéria hálózat alakult ki a megyében: a már említetteken kívül Káplár Miklós hajdúböszörményi emlékháza, a Böszörményi Galéria, a Hortobágyi Galéria „Alföld és pusztaábrázolások" című kiállítása.

5 Több évi szünet után 1977-ben nyílt meg ismét a múzeum immár negyedik képtára, amely régi és új magyar képtárból áll s tartalmazza az újabb gyűjtéseket.

6 Ez a sor akkor lesz teljes, ha létrejön az évtizedek óta tervezett Debreceni Galéria, amely a 20. századi anyagunkat, valamint 200 év debreceni festészetét, szobrászatát, grafikáját mutatná be. Festészeti gyűjteményünk Déri Frigyes gyűjteményének erős oldala volt a 18—19. századi festményanyag, de szép számmal akadt korábbi mű is. Az elmúlt negyven évben nem volt célja a múzeumnak 17—18. századi műveket gyűjteni, de anyagi erővel sem bírta volna. Az ötvenes években teljesebbé vált a 19. századi nemzeti festészeti anyag. 1946—51 között az elkobzott, vagy veszélyeztetett műtárgyak (többek között egy nagy Pállik-kollekció) múzeumba kerülése lendítette fel a 19. századi gyűjteményt. A városi tanács hivatalaitól áthozták a polgármesterek és vezetők arcképcsarnokát (többnyire Rajzó Miklós 1890-es években készült műveit), valamint azt az akvarell sorozatot, amelyet a millenniumra készített Mendlik Oszkár és Székely Árpád Debrecen épületeiről. E helytörténeti jelentőségű anyag mellett igazi értéket jelentett a MANSZ-tól, a Csokonai Körtől átvett portréanyag (Burszky István, Kiss Bálint, Dosnyai Károly művei). Később, a hatvanas évektől tudatosan gyűjtötte és ma is gyűjti a múzeum a régi debreceni közéleti és családi arcképeket. A múlt századi történelmi képek sora olyan művekkel is gazdagodott, mint Orlay Petrich Soma 1857-ben festett Salamont megátkozza anyja, Kovács Mihály állítólagos Botond ábrázolása (1857), Madarász Viktor Szilágyi Erzsébet fiát követeli, Podjebrád cseh király bemutatja Mátyásnak Vitéz Jánost a magyar küldöttséggel (1873) és Az ónodi országgyűlés (1879), Kiss Bálint állítólagos Zrínyi Miklós arcképe (1842 körül). Még nagyobb arányúnak mondható a portrék gyűjtése. Vásárlás útján került a gyűjteménybe Donát János Férfi arcképe (1816), Barabás Miklós Mattá és Mattáné arcképkettőse (1856), Deutsh Sámuel portréja (1871), Brocky Károly női arcképe (utóbbi akvarell). A tájképek sorában említésre méltó Székely Bertalan: Búcsú (1880 körül), Lötz Károly: A tiszttartó kikocsizik (1875 körül) és a Pusztai találkozás (1870 körül). Markó András: Halászat a némi tavon, Telepy Károly: Szénégetők (1905) és Alkonyat az almádi partokon (1880 körül) olajképei, Thán Mór: Alföldi kocsizás című akvarellje. A csendéletek között Berki Ferenc és Burszky István egy-egy szép olajképét említhetjük, A 20. századi magyar festmények gyűjtése nem volt erős oldala a Városi, majd a Déri Múzeumnak. Egy-egy Glatz, Csók, Iványi, Fényes Adolf, Tornyai festményt leszámítva, 3. Képzőművészeti Galéria — Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium (Debrecen, 1974, 26 lap.) A katalógust írta és szerkesztette: Sz. Kürti Katalin. Ismertetést uő. írt a Művészet XV. 1974. 10. 20—21. 4. Holló László-emlékház (Debrecen, 1978, 32 lap), vezető a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum Medgyessy Ferenc (1881—1958) életműve című kiállításhoz (Debrecen, 1982, 62 lap). Mindkét kiállítást rendezte, a vezetőt írta : Sz. Kürti Katalin. 5. A Káplár Miklós-emlékkiállítást Masits László rendezte 1978-ban, a Böszörményi Galériát — a Magyar Nemzeti Galéria, a Déri Múzeum és a Hajdúsági Múzeum gyűjteményéből •— Bodnár Éva és Borbély László (1972—1984 között állt), a Hortobágyi Galériát — Kállai Gyula ajándékából és a Déri Múzeum gyűjteményéből — Sz. Kürti Katalin 1980-ban. 6. Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Szerk. : Dankó Imre) Debrecen, 1978.