Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

11. kép. Az 1802 után készült rajz, Szűcs István munkájából. lak egyidejű, egységes építéséről vallanak. Korábbi építési korszakra utaló jeleket nem találtunk. Az írott forrásból jól meghatározható időben épült harangtorony helyén állott esetleges XIII—XIV. századi őrtorony maradványai csak az általunk megkutatott objektum alapozási mélysége alatt feltételezhetők. Tekintettel arra, hogy az 1310-es években már felszentelt Szent András templomnak volt tornya — az 1628-ban befejezett újjáépítés ezt eredeti formájában meghagyta — valószínűtlen, hogy egy másik korai torony is állott volna a templom szoros közelségében. Az 1564. évi tűzvésznek a Kismarjai Veszelin Pál debreceni prédikátor 1641-ben megjelent munkájában történt pontos leírásában is csak ezt olvashatjuk: ,, . . . hét órakor azon hónak hatodik napján, mely tűz támadót Csapó ucsában István deák házátul, mely miat a parochialis ház megéget és a templum . . ."

1S Itt sincs szó a Szent András templom mellett levő toronyról. De nem történik erről említés az 1626-ban megkezdett újjáépítéskor sem. Alig hihető, hogy az Ács Kerekes Tamás 1640. évi megbízatásakor sem említették volna az építendő harangtorony helyén állott torony falmaradványait. Kismarjai Veszelin Pál munkáját idézve a Verestorony építési idején történt újabb nagy tűzről is szólnunk kell. Lássuk szó szerint: „Christus Urunk születése-után An. 1640. foly vala . .. midőn az Uy esztendőnek negyedik holnapjának 18 Kismarjai Veszelin Pál: Oktató és vigaztalo Praedicatiok ... (megjelent Debrecenben, Fodorik Menyhért, nyomtatásában 1641-ben) lásd Fekete Csaba: Magyar Iérusalem. Ajánlás és időmértékes verssorok egy debreceni prédikációs kötetből 1641. In: A Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Módy György és Kurucz Albert közreműk, szerk. Dankó Imre, Debrecen, 1984) 427—441.