Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

2. kép. Az András templom és a Verestorony 1802 előtt, Zoltai Lajos rekonstrukciós rajza, 1904. tették a nyugati bejáratnál a lépcsőfeljáró melletti járda 4 m

2-es területére, valamint a podeszt délnyugati része mellett a helytörténeti irodalomból legjobban ismert építmény, a harangtorony, az ún. Verestorony valószínűsített helyére, mintegy 16 m

2 felületen. Egy 6 m

2-es felületen pedig hozzákezdtek megkutatni a podeszt északi részénél, a lelkész-feljáró mellett keleti irányban azt a területet, melyen az 1802-ig kis hajó-nak nevezett és az András templommal összefüggő építmény állott. Ez a gótikus Szent András templomban nagyon súlyos, jóvátehetetlen károkat okozó 1564. évi tűzvész utáni — csak időlegesnek szánt — ún. Imaterem helyével azonosítható. Szakmai tanácsadással és a szükséges helytörténeti, építészettörténeti publkációk és ábrázolások rendelkezésre bocsátásával nyújtottam ekkor segítséget. Az építészeti vizsgálat a podeszt, illetve a jelenlegi járdaszintjétől számítva a nyugati bejáratnál 110 cm, a másik két területen 60 cm mélységben folyt. A társadalmi munkában dolgozók mellett a Debreceni Építőipari Vállalat már ekkor gépi segítséget adott a kiásott törmelékes föld elszállítására. Szeptember 20-a után a munka részben személyes felügyeletem alatt is folytatódott, a viszonylag szűk szelvényekben egy ásónyommal mindenütt lejjebb haladtak. Mivel a három objektum: a Cserepes vagy Fehértorony (az András-templom nyugati tornya), a Verestorony és az északi Imaterem területére egy időben ki-