Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
nyem szerint, ha volt is itt egy korábbi településmag — amit csak régészeti kutatás igazolhat — a belőle fejlődött falu legkorábban csak az 1200-as években kaphatta nevét templomának védőszentje után. I. Lászlót ugyanis 1192 nyarán avatták szentté Váradon. Ügy gondolom, hogy mivel a Szent László egyháza körüli települést mint falut 1337 után nem említik, tulajdonképpen Debrecen egy önálló településrészét kel! benne látnunk. Zoltai Lajos részben a XVI. századi Szent László utca és a korábbi Szentlászlófalva topográfiai elhelyezésében vallott álláspontja, részben XV—XVI. századi okleveles anyag alapján a másik falut, Debrecent Szentlászlófalvától nyugatra— délnyugatra kereste. Alapvető településtörténeti munkájában már egy tatárjárás előtti Debrecen legkorábbi házas telkeit a Paptava (a későbbi Füvészkert, ma a Déri tér) keleti—északkeleti oldalára helyezi. A Paptava neve bizonyítja, hogy a középkorban a plébános javadalmához tartozott. Úgy vélte, hogy a falu első szerény temploma is itt állott/' 8 Zoltai ezt a véleményét a város első összegező történetét megíró Szűcs Istvánnak a közlésére alapítja. Szűcs ugyanis idéz egy emlékiratot, amely szerint az 1802. évi nagy tűzkor megégett András-templomról „ ... fel van jegyezve, hogy már a XII-dik században egyszer megégett. ,m Zoltai nem tett kísérletet arra, hogy a XIV. századi mezőváros területén topográfiailag meghatározza Debrecen falu XIII. század végén megnevezett részbirtokait, és nem is látott azokban külön településeket. Elsőként Csobán Endre kapcsolta össze az 1291—1294 közötti forrásban említett egyik debreceni részbirtokot a későbbi Szentlászlófalvával s templomának építését is a XIII—XIV. század fordulójára helyezte.* 0 A XIV. századi mezőváros területén kereshető Árpád-kori falvak kérdésével foglalkozó kutatást jelentősen befolyásolta ZoZtai-nak egy feltevése. Ügy gondolta, hogy a XVI. század során többször — és még 1681-ben is! — az akkori felső járásban a Csemete utca mellett említett Szent Mihály utca egy XIII—XIV. századi Szent Mihály kápolna emlékét őrizte meg. Felveti annak lehetőségét is, hogy a Csap utcán 1900 körül előkerült sírok nem tartozhattak-e a középkori Szent Mihály kápolna temetőjéhez.' 1 Azokat a következtetéseket, amelyeket Zoltai — máig helytállóan — az északi és déli városrész elütő utcahálózatából levont, elsősorban az 1771. évi térkép még részletesebb vizsgálatával vitte tovább Balogh István. Megállapítja, hogy a történeti belváros három, északkeletről délnyugatnak futó párhuzamos homokhátságra épült. Ezeket nem mély, de széles, időszaki vízfolyásos, vízállásos völgyek választották el. E buckáknak a tetején három Árpád-kori falu telepedett meg. A „kusza, kacskaringós, keskeny utcahálózatú" részek a mai Csapó és Kossuth utcák között a X—XI. század fordulóján települt Debrecen, a Rá48 Zoltai i. m. 14. 49 Az 1806. április 16-án kelt emlékiratot közli Szűcs i. m. III. 894—896. 50 Csobán Endre: Debrecen története a Debreczeni család kihalásáig, 1404-ig. In: Debrecen sz, kir. város és Hajdú vármegye. Vármegyei Szociográfiák XII (Bp. 1940) 52. sköv. 51 Zoltai i. m. 28. — Még Szent Mihály nevű utcában adtak el házakat 1667-ben és 1681-ben is. A Szent Mihály dombja melletti szőlőskerteket (Csigêkert) a XVIII. században is említik. Zoltai a mai Mester utcával (korábban Csemete utca) vagy a mai Jókai utca alsó részével azonosította. Ennek az utcának még 1770-ben sem volt egyenes csatlakozása a mai Bethlen (korábban Mester) utcához, hanem a Cserepes utcán át torkolt be a Mester utcába. Lásd Zoltai Lajos: Debrecen legrégibb utcái és közigazgatási beosztása = Debreceni Üjság. 1934. márc. 4. sz. és u. ö.: Az utolsó 300 év alatt keletkezett debreceni utcák és a legrégibb külvárosok = Debreceni Űjság. 1934. május 6. sz.