Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
16. kép. A templom, a Verestorony és a körítőfal 1802 után felvett alaprajza, Szűcs István munkájából. században másutt is emlegetnek temetőket cimeterium néven,-' de az alábbi adatok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a Duskás Ferenc főbíróságához kapcsolt építkezés a Szent András-templom temetőkertjében történt. Már 1571. március 3-i jegyzőkönyvi bejegyzés szerint Asztalgyártó Baltazár eladta örökölt házát, mely északon Szíjgyártó András házának, délen pedig az Auditorium-nak a szomszédságában van. 2 ' 1573-ban pedig említenek egy házat a Schola utcában, melytől délre van a Szent András-templom temetőkertje (domus in piatea scholae a meridie cimiterii S. Andreáé existens). 2 '' A várostól távolabbi temetőről ugyan éppen 1572-ből van adatunk, amikor is Méliusz Juhász Péter püspököt december 17-én .,a várostól keletre fekvő temetőkertben, a nagyobbik domb tetején tették sírba s föléje nagy követ gördítettek." 2 ' Ezt a temetőt az 1560-as években létesítették — de ilyen messze nem építhettek imatermet. A következő két adatunk végérvényesen eldönti, hogy az 1570-ben befejezett imaház-építés az András-templom temetőkertjében történt. A városi jegyzőkönyv 1622-ben egy házat mint .,domus in Péterfia e regioné Publici Auditorii", a Péterfia utcán a Városi Imaház táján levőt jelöli. 1635-ben — amikor pedig már több mint het24 1640-ben a városon kívüli kisebb temetőt (cimeterium minus) HBmL. IV. A. 1011 a. 8—13. Protocollum oppidi Debreczeniensis 1618—1652. 1640. évi jegyzőkönyv 546. old. — A Miklós utcai kapunál a Tócó mocsárig terjedő szőlőskertek környékén is cimeterium-ot írnak, HBmL. u. o. 1651. évi jegyzőkönyv 299. old. 25 A 23. jegyzetben hivatkozott forrás 1571. év 100. old. 26 A 23. jegyzetben hivatkozott forrás 1573. év 44. old. 27 Zoltai Lajos: Hová temetkeztek a régi debreceniek? = Debreczeni Képes Kalendárium XXXIII. évf. (1933) 3.
