Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
szelvény északi részében, ahol csak a 3—4. ásónyomot termeltük ki, több múlt század első feléből származó edénytöredéket találtunk. Lássuk, mit tudunk az északi imaterem építéstörténetéről. Szűcs István miután Bartha Boldizsár krónikája alapján leírta az 1564. szeptember 4-én, majd szeptember 6-án tombolt nagy tűzvész kártételeit, a városi tanács jegyzőkönyve alapján azt írja: ,,Az 1570-dik év egyébkint arról is nevezetes, hogy ezen évben Duskás Ferencz főbírósága alatt a városi tanács végzése folytán építtetett fel, minden hozzátartozó épületekkel együtt a külső ispotályi templom (kiemelés M. Gy.), a mindenható Isten dicsőítésére és tiszteletére, s a keresztyén hívőknek lelki nyugalmára." 20 Szűcs pontosan tudta, hogy mivel az András-templomot majd csak 1628 novemberétől tudták a hívők újból használni s a Kistemplom előzménye 21 is csa ka XVII. század derekán épült, a református gyülekezetnek szüksége volt istentiszteleti épületre. De alaposan félre fordította illetve félre értelmezte a használt adatot. Zoltai Lajos már 1902-ben egy rövid cikkben helyreigazította Szűcs tévedését. Bebizonyította, hogy az eredeti latin szövegben jelölt építményt semmiképpen sem lehet ispotályi templomnak fordítani, hanem imateremnek, mely a középkori templom körüli temetőkertben épült. Véleménye szerint ez az imaterem az András-templom 1628 után egészen 1802-ig kishajó-nak nevezett 8 öl hosszú és 6 öl széles északi mellékhajójával azonosítható. 22 De lássuk mi is az eredeti szöveget. A debreceni városi tanács 1571. évi jegyzőkönyvében április 23-i keltezéssel találjuk a következő memóriáiét: „Hyeme praeterito per Dominum Franciscum Duskás judicem oppidi primarium ex voluntate Senatus aedificatum est Auditorium Verbi Dei in cymeterio cum omnibus aedificiis ad se pertinentibus in laudem et honorem Dei omnipotentis Christique fidelium quietem." 23 Azaz: az előző télen Duskás Ferenc főbíró úr a szenátus akaratából felépíttette a temetőkertben az Isten igéjének hallgatására szolgáló épületet (kiemelés M. Gy.) a hozzá tartozó összes épületekkel, a mindenható Isten dicsőségére és tiszteletére és a Krisztusban hivők nyugalmára. Tudjuk azt. hogy Duskás Ferenc 1570. április 24-től 1571. április 24-ig volt főbíró. A leköszönő főbíró érdemét megörökítő memóriáié (emlékeztető) „előző télen" időpont meghatrozását így 1570 1571 telére, de feltétlenül az 1570. esztendő téli hónapjaira értelmezzük. Szűcs István téves helymeghatározását is bizonyítékok alapján helyesbítette Zoltai. Az ún. külső ispotály melletti templomot ugyanis csak 1703—1704-ben építették. A hivatkozott szövegben szereplő cimeterium, mint Zoltai helyesen felismerte nem más, mint a Szent András-templom középkori temetőkertjének északi—északkeleti része. Igaz, forrásaink a XVII. 20 Szűcs i. m. I. 198. 21 Zoltai Lajos: A debreceni Kistemplom története = Debreczeni Képes Kalendáriom XXIX. évf. (1929) 65—75. — 1661-ben említik először a fából ácsolt „szint", ahol akkor Vetési Sándor prédikált. 1671—79 között épült a „kis" vagy .,új templom". 22 Zoltai Lajos: A debreceni régi Nagytemplomról = Szabadság. 1902. évf. dec. 16. sz. Zoltai ezt a felismerését később kimunkálta, az 1802. évi alaprajzon levő melléképítményeket korszakolta. Az imaterem építését 1570-re teszi, a nyugati irányban folytatásaként feltüntetett porticust és a két déli porticust pedig az 1626—28 közötti építkezéshez kapcsolta. Lásd Zoltai i. m. Települések. 23. 23 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban HBmL.) IV. A. 1011/a. 3. Protocollum oppidi Debreczeniensis 1570—1580. 109. old.
