Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

10. rajz. ső, enyhén kifelé hajló függőleges osztás szélessége 4 cm. Ezt ugyanolyan hajlásszögű 8 cm széles, 1.3 cm mély kannelura követi. Ezután 3 cm mélységben 45° alatti yisszahajlás van. A 17 cm széles külső káva-lap az ablak vonalához viszonyítva 45°-os szöget zár be. Befelé 6 cm széles, 1 cm mély kannelura után enyhe hajlású 1,2 cm-es függőleges osztású tagozat van, majd ezt egy 3 cm mélységű 45°-os függőleges osztás követi. A 14 cm széles belső káva-lap hajlásszöge az ablak vonalához viszonyítva 45°. Fent leírt kőemlékeink korát a XIV. század utolsó harmadára és a XV. századra helyezhetjük. Az I. szelvény 5. ásónyom mélységében, a téglapadlózat felett találtunk még egy szabálytalan idomúra tört tufás mészkő darabot, melyet értékelni nem lehet. Szólnunk kell arról, hogy az I. és II. szelvény 2—3. ásónyom mélységéből kerültek elő feltehetően belső burkolathoz használt töredékes kőlapok. Csak szélességük mérhető: 17,5 illetve 18 cm, vastagságuk 4 cm. A II.