Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

A támpillérhez egy 1,2 méter széles nyugat felé tartó fal tartozik, mely az előtér északi falától 70 cm-rel délebbre húzódik. Ezután nyitottuk meg a podeszt mellett nyugat felé a harmadik, ugyancsak 4,5X9 cm-es szelvényünket is, úgy hogy a szelvényt délen—délnyugaton és részben nyugaton a podeszt zárta le. Délkeleti szélében az Emlékkert egyik fájának környékét kihagytuk. Az összenyitott II. és III. szelvényben azután az 1,2 méter széles falat 4,7 méter hosszúságban tártuk fel, ott a podeszt alá nyúlik be. Megfigyeléseink bizonyítják, hogy az előtér rosszabb minőségű falai egy bizonyosan későbbi építési korszakot jeleznek. Az I. és II. szelvényünknek szinte a találkozási vonalán a korábban felleltnél 40 cm-rel magasabban fektetett tégla padlózat nem összefüggő kisebb-nagyobb részeit is megtaláltuk. 27X19,5X5,5 cm méretű téglákból készült, homok ágyazatba habarcsolva. Ez is bizonyítja, hogy az északi melléképítményt az András-templom 1628. évi helyreállítása után is használták, egészen az 1802. évi nagy tűzig. Harmadik szelvényünk délnyugati részében, a podeszt tompaszögű fordulásánál egy 60 cm széles és 2,9 méter hosszú jó minőségű múlt századi téglákból rakott falindítást — vagy visszabontott falazatot ? — találtunk. Arra gondolhatunk, hogy ez a tervezett, de abbahagyott korábbi podeszt alapozásának maradványa. Amikor az I. szelvény északi felének 7. ásónyomát termeltük ki, az előtér északi felmenő fala mellett, az északkeleti saroktól nyugat felé 1,4 méterre egy északnyugati irányban futó, nyolc-tíz téglasorból álló kidőlt falazat 2 méter hosszú szakaszát találtuk. A fal átnyúlt a II. szelvényünk északkeleti sarkába. A téglák majdnem az élükre fordulva voltak, de kötésben. Megállapíthattuk, hogy ez a kidőlt fal az előtér északkeleti sarka alatt délkeleti irányban húzódik. Meg is találtuk egy 1,5 méter hosszú szakaszát az előtér keleti leomlott fala mellett, de itt a téglasorok már bolygatva voltak. Nyilvánvaló, hogy ennek a falnak korábban kellett épülni majd kidőlni, mint az előtér építése. Feltehetően a Szent András-templom egy korai körítő falának maradványait leltük fel. A téglák mérete: 22X17X4,5 cm. Lássuk, milyen tárgyi leletek kerültek elő az imaterem előterének feltárási szelvényeiből. Az I. szelvény 2—3. ásónyom mélységében találtunk, a podeszttől északra egy karbonátos kötőanyagú homokkőből való kapu feletti, nagy kiállású sarok párkánykő darabot. Mérhető hosszúsága 34 cm, szélessége 23 cm, vastagsága 15 cm. Felső homlok osztása 3 cm, nagy kiállású homorú osztásának mélysége 9 cm. szélessége 6 cm. Az alsó félkörívű vízszintes pálca felső szélessége 1,5 cm, külső szélesége 3 cm, vastagsága 3 cm. Az alsó lap szélét 1,2 cm-es tagozat zárja. Mérhető felső homlok éle 28 cm, derékszögű belső éle 18 cm. Az I. szelvény 5. ásónyomából került elő egy gótikus borda-töredék. Anyaga ugyanaz a homokkő. Mérhető alsó él hosszúsága 17 cm, a töredék középvonalban felvett magassága 12 cm. Profilja a következő: mérhető alsó bordaéle 6 cm, a tengelyvonalhoz viszonyítva kifelé hajló éle 4,5 cm, a felfelé ívelő mérhető homorulat 7,4 cm, mélysége az ívben mérve 2 cm. Sok helyen több rétegű meszelés nyoma maradt meg rajta, különösen a hajlatokban. Ugyanitt és ugyanabban a mélységben került elő egy erősen sérült borda-töredék, feltehetően az előzővel azonos profilú volt. Legnagyobb mérhető magassága 12 cm, hosszúsága 18 cm. Az 1980. évi kutatásunk egyetlen ép és teljesen értékelhető darabját is itt találtuk. Az I. szelvényben, az előtér északkeleti sarkától kb. 2 méterre keletre került elő a 3—4. ásónyomban egy kannelurás, ferde kávás kiképzésű gótikus ablakszárkő darab. Mérhető ép magassága 52 cm, legnagyobb szélessége 45 cm. Anyaga karbonátos kötőanyagú homokkő. A benne elhelyezett ablak vonalához húzott eszmei kőtengelyhez mérve a káva mélysége 3 cm, szélessége 2 cm. A kül-