Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

van a vízfestékkel készített díszes címlap. 11 Ezen egy oszlopsoros, stilizált épü­lethomlokzat felső részének közepén láthatjuk az András-templom és a Veresto­rony ábrázolását déli irányból felvéve. A képen a harangtoronynak csak a fel­ső két emeletét láthatjuk és a viszonylag nem magas toronysisakot, melyet mell­védszerű, vigyázónyílásokkal ellátott fal vesz körül. Az ábrázolás a torony har­madik emeletén egy nagy körablakot, a második emeleten pedig egy feltehetően kétosztatú magas ablaknyílást tüntet fel. Ez a meglehetősen sematikus, de még­is értékelhető ábrázolás ugyanolyan magasnak mutatja a Verestornyot, mint az András-templom nyugati tornyát. A képen a Verestoronynak a támpillérei — csak a délkeletit láthatnánk — nincsenek jelezve, sem a körítő fal. A címlap festője a torony vakolatlan, meszeletlen voltát a falán a téglasorokat utánzó pettyegetéssel mutatja. A Verestorony sisak nélküli magassága viszont megha­ladja az András-templom tornyának magasságát. Tudjuk azt is, hogy a Veres­torony tetejét 1700-ban újra zsindelyezték. 1- Az 1712. évi ábrázolásból építéstör­ténetileg a legfontosabb számunkra, hogy a toronysisakot az eredeti, 1642-ben elkészült formájában mutatja. A Verestorony és egyben az András-templom időben következő két ábrázolása a két legrégebbi, egész városképet mutató céh szabadulólevélen látható. A korábbit — Endrédi József debreceni fametsző művét — a szűcs céh által 1783-ban kiadott szabaduló-levél őrizte meg." A Ve­restoronynak itt a nyugati oldalát látjuk, az 1712. évi ábrázolásnak megfele­lően a második és a harmadik emeletén levő hosszúkás és köralakú ablaknyí­lással. A mellvéd feletti toronysisak rész azonban már egészen más. Endrédi József egy, az erdélyi fatornyokhoz hasonló, karcsú, magas és a sarkokon fiator­nyokkal ellátott képét örökítette meg a toronysisaknak. A Verestorony ezzel a toronysisakkal jóval magasabbnak tűnik mint a Fehértorony. A Verestorony­nak lényegében ugyanezt a formáját találjuk meg a másik XVIII. század végi ábrázoláson. Az asztalos céh 1788-ban kiadott szabadulólevelének városképét Kabai Mihály kollégiumi rézmetsző diák készítette.^ Az ábrázolás nyugati irány­ból lett felvéve, perspektivikusan is sokkal hitelesebb képet nyújt. A Veresto­11 Diószegi Sámuel főbíró és a városi tanács 1712. december 20-án újította meg a Kalmár Társaság magyar nyelven írt ötven artikulusát, latin nyelvű bevezető és és záradékrész között. A könyv a Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentá­ciós Gyűjteményében van, leltári száma 1.1928.120. •— A templom-ábrázolás rö­vid ismertetését lásd Zoltai Lajos: A régi debreceni nagytemplom legrégibb ké­pe = Debreczeni Képes Kalendáriom. XXVII. évf. (1927) 113. 12 Balogh i. m. A debreceni Nagytemplom. 12. 13 A Farkas István szűcs legény részére a céh által 1783. augusztus 7-én kiadott szabadulólevelet díszes keretlécek szegélyezik. A felső keret-rész középen a vá­ros látképe nyugati irányból felvéve. Az alsó keretrészben a középen elhelyezett pecsételő résztől balra JE szignó == Endrédi József. A Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjteményében 1.1935.53.3 leltári szám alatt. 14 A debreceni asztalos céh szabadulólevelének városképét a Református Kollé­gium gyűjteményéből közölte Balogh i. m. Debrecen. 21. oldalán, a Szent And­rás-templomot és a Verestornyot ábrázoló kinagyított részletet a 15. oldalon. Ugyanezeket közölte legutóbb Entz Géza: A debreceni Szent András-templom. In: Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete (Szerk. Szöl­lösi Gyula, Debrecen, é. n. — 1972—) 48, 50 — A két városképet ábrázoló céhle­velet kitűnő összefoglalásában felcserélte Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diá­kok (Bp. 1976). A 15. oldalon Endrédi József 1783. évi ábrázolását mint Ka­bai Mihály 1788-as metszetét találjuk. Az 1783. évi szabadulólevél van a Déri Múzeum gyűjteményében, mindig megtalálható is volt, A 1788. évi szabaduló­levélnek a Kollégium valamelyik gyűjteményében kell lenni. Az 1783. évi ábrázo­lásra lásd Tóth Béla helyreigazító közlését: Debrecen első kéD ! . ábrázolása = Mű­vészettörténeti Értesítő XXXII. évf. (1983) 1—2. sz. 92—93.

Next

/
Thumbnails
Contents