Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

Figurális kőtáblatöredék Verestorony 1 = 3 6. rajz. Ha 1950-ben benzinkút telepítése, 1805 után tereprendezés, vízelvezető csatorna elhelyezése nem is történt volna meg, akkor sem tudtuk volna a rétegeket hitelesíteni. Ugyanis éppen a Verestorony alapozásával forgatták meg a földet. Leleteink viszont bizonyítják, hogy 1626-ban és 1802 után is sok, az előző építési korokból való emlékanyag kerülhetett ide. Nagy részük a későbbi bolygatás áldozata lett. Mivel az ásatás a Verestorony alaprajza, méretei vonatkozásában lényegesen újat nem hozott, lássuk mit tudunk a harangtorony történetéről. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem — a város és a református egyház korábban is nagy patrónusa — az 1631. évi rakamazi csatában zsákmányolt császári ágyúkból öntetett egy több mint 35 mázsa súlyú nagy harangot az András templom részére. A harangot a debreceniek a fejedelem költségén, mint egy későbbi feljegyzés