Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 41. Debrecen, 1983)

Niederhauser Emil: Az új bolgár állam beilleszkedése a XIX. századi tőkés fejlődésbe

is, jórészt az állam ösztönzésére, egyedi kivételektó'l eltekintve, hamarosan befulladt,

8 nem bírta a konkurrenciát. Nemcsak a kellő tőke hiányzott, a modern ipar másik oldala, a szabad bérmunka sem állt rendelkezésre kellő mennyiségben. Ennek megértéséhez még egy futó pillantást kell vetnünk a birodalom földbirtokviszonyaira, megint elsősorban balkáni vonatkozásban. Az oszmán hódítás a muzulmán birtokviszonyokat ültette át a balkáni területre, amely a hódítás időpontjában az európai feudalizmus még eléggé fejletlen változatát képviselte.

9 A muzulmán feudalizmus

10 alapvető vonása az volt, hogy a földbirtok egészében a szultán (vagyis az állam) tulajdona, és kisebb-nagyobb hűbérbirtokok formájában a szpáhik, lovaskatonák kezében van, akik a birtok fejében katonai kötelezettséggel tartoznak. Amíg a rendszer jól működött, ezt a hűbér-jelleget meg tudta őrizni, a birtokok nem váltak örökletesekké, a szpáhiktól az egyik birtokot elvették, másutt adtak helyébe újat. Igaz, már kezdetben voltak olyan földterületek, amelyek ebből a rendszerből kiszakadtak, a szultán közvetlen kezelésében állók, egyházi alapítványok, sőt kifejezetten magántulajdonban levő földek is, bár ezek kiterjedése csekély volt. A hanyatlás időszakában újabb jelenség bukkant fel, a csiftlak-birtok,

11 ez már a keleteurópai majorsági gazdaságokra emlékeztetett, s bár jogi helyzete tisztázatlan volt, a gyakorlatban örökletes földbirtok volt, amelyet kényszerített robotmunkával, de olykor bérmunkával is műveltek. Egy lényeges mozzanat azonban mégis elválasztotta ezeket a birtokokat a mi számunkra ismeretes latifundiumoktól: terjedelmük összehasonlíthatatlanul kisebb volt, a mi fogalmaink szerint inkább gazdagparaszti birtoknagyságnak felelt meg. Számuk sem volt különösebben nagy (pontos adatokkal senki sem rendelkezik). Csiftlak-birtoka már a helyi balkáni, nem-muzulmán lakosságnak is lehetett a gyakorlatban, a szpáhi nagybirtok azonban csak muzulmán vallásúak kezén volt található. A helyi, keresztény lakosság paraszt volt, aki a szpáhi-birtokból neki juttatott területet művelte meg, s ennek fejében tartozott a földesúrnak szolgáltatásokkal. Ezek jellege már nem fontos a mi szempontunkból. Viszont lényeges az a mozzanat, hogy a paraszt forma szerint nem volt a szó európai értelmében jobbágy, és a gyakran változó hűbérbirtokos miatt voltaképpen eléggé önállóan gazdálkodhatott, a földesúr ebbe nem szólt bele, csak a szolgáltatásokat követelte. Ami azt jelenti, hogy többek között bolgár területen egy viszonylag önálló paraszti gazdálkodás alakult ki. S ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bolgár társadalom zömmel a földjén, a mi fogalmaink szerint valamiféle jobbágytelken gazdálkodó parasztokból állt. Természetesen tudatosan egyszerűsítünk ezzel a fogalmazással. A múlt század derekára a helyzet már sokkal bonyolultabb volt. Kétségtelen, hogy a bolgár etnikum (vagy nép) tagjainak túlnyomó része ilyen paraszt volt. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arról, hogy éppen az oszmán uralom etnikailag rendkívül tarkává tette a Balkán térképét, a városi lakosság bolgár területen is zömmel más etnikumok 8. H. Gandev—N. Todorov: O vozniknovenii promüslennüh kapitaliszticseszkih predprijatij V Oszmanszkoj imperii XIX v. Voproszü Isztorii 1958. 8. sz. 9. Isztorija na Balgarija. Tom. 3. Vtora balgarszka darzsava. (Szerk. Sztrasimir Lisev stb. Szófia, 1982). 10. Bisztra Cvetkova: Harakterni cserti na Oszmanszkija feodalizam v balgarszki zemi. Isztoricseszki Pregled 1950/51. 7. 4. sz.; uő.: Turszkijat feodalizam i polozsenieto na balgarszkija narod do nacsaloto na XIX vek. Isztoricseszki Pregled 1955. 1. sz.; Vera Mutafcsieva: Kategoriite feodalno zaviszimo naszelenie v balgarszkite zemi pod turszka viaszt. Izvesztija na Insztituta za Balgarszka Isztorija 1959. t. 9.57-82. 11. Hriszto Gandev: Zarazsdaneto na kapitaliszticseszki otnosenija v csifliskoto sztopansztvo. (Szófia, 1962), Fannv Miikova: Pozemlenata szobsztvenoszt v balgarszkite zemi prez XIX vek. (Szófia, 1970).