Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 41. Debrecen, 1983)
Dankó Imre: A bolgár piacok és vásárok néprajzi kérdései
országos vásárt jelent, amit itt Ősidők óta tartottak. A görög kereskedővárosról Jirecek is megemlékezik. 25 Pazardzsik ugyancsak az említett Beograd—Szófia—Isztambul ősi út mellett települt. 1934-ig Tatárpazardzsiknak hívták. Ez azt jelzi, hogy a törökök alapították, és hogy eleve neves vásárhelynek szánták. A pazar ugyanis az iráni eredetű vásár szavunk török megfelelője. 26 A török uralom alatt a Plovdiv-Sztara Zagora környéki Uzondzsovo és a távoli, Sumen és Rangord környékén levő Eszki Dzsumaja (ma Targoviste) vásárai mellett a pazardzsiki volt a legnagyobb és a legismertebb. A felszabadulás után, a vasút kiépülésével vásárai hanyatlani kezdtek s bár ma is mozgalmas piaca, kereskedelmi élete van, egykori árucsere- szerepét más helységek — Plovdiv, Haszkovo, Sztara Zagora — vették át. Különben termény vásárai, állatvásárai (búza, köles, gyümölcs, kerti vetemény, ló, öszvér, szarvasmarha) voltak jelentősek. 27 Haszkovo is török alapítású (XIV. század) város, az isztambuli út mentén. Azonban sokáig a közelében levő Uzundzsovo miatt nem tudott számottevő gazdasági, árucsere központtá, vásárhellyé fejlődni. Jellemző, hogy a török időkben úgy emlegették, hogy az „Uzundzsovo melletti Haszkovo". 28 A felszabadulás és a felszabadulást követő gazdasági fellendülés, a közlekedés fejlődése, aminek egyik következménye Uzundzsovo hanyatlása volt, Haszkovo fejlődésének kedvezett és ma (Jzundzsovot emlegetik úgy, mint a „Haszkovo melletti Uzundzsovo". Haszkovo gyorsan Bulgária egyik legjelentősebb vásárhelyévé fejlődött. Haszkovo vásárain igen sok bőr, gyapjú, toll, gabonaféleség cserélt gazdát. De jelentős volt állatvására is (ló, szarvasmarha, juh, szamár, öszvér, baromfi). Pleven réges-régi település a Balkán hegységtől északra elterülő dunai síkságon, fontos szárazföldi utak mentén, találkozásánál. Vásárai mezőgazdasági jellegűek voltak; terményvásárok és állatvásárok. Ismeretesek olyan vélemények is, hogy Bulgária legnagyobb állatvásárait itt tartották (főleg szarvasmarha, juh, ló). 29 Vásárai felvásárló jellegűek voltak. Bolgár, de külföldi (raguzai és dubrovniki) kereskedők is rendszeresen felkeresték és mind a terményeket, mind az állatokat felvásárolták. Az áru jelentős részét Vidinben, Szvistovban vagy Russéban behajózva, a Dunán szállították tovább akár Ausztria, akár a Fekete tenger felé. 30 A pleveni vásárok beletartoztak a Dunai Alföld peremterületi vásárövének vásárai közé. Szoros kapcsolat állt fenn a földrajzilag központi helyet elfoglaló pleveni és a vidini, a vracai, a lovecsi, a szvistovi, illetve a távolabbi russei, razgradi, sőt targovistei (korábban eszki dzsumajai) és szilisztrai vásárok között. 31 Blagoevgrad (a korábbi ropHa ^acyMaüa, azaz hegyi vásárhely) trák eredetű település a Pirin hegység nyugati oldalán elhelyezkedő Sztruma-völgy ben, a Szófi25. Jirecek, Konstantin József: A bolgárok története. (Nagy-Becskerek, 1889) 353—400., 425—436., 508—510. 26. Liptai Sára: Vasárnap, vásár, bazár, pazarló. Nyelvészeti Tanulmányok III. (Budapest, 1973) 11—30. 27. Cr. 3axapneB i. m.; reorpaffrcKH peHHHK i. m. 353—354. — Vö. : Bács i. m. 336. 28. Teorpa(|)CKH peHHHK i. m. 518—519.; Bács i. m. 351. 29. Pallas Nagy Lexikona III. (Budapest, 1893) 440—443.; Teorpa^cKH peHHHK i. m. 571. 30. Vö. : Marko Vego: Bosanski trgovci i dubrovacki financijeri u drugoj polovici 15. i u provoj polovici 16. stoljeca. Anali historijskog odjela centra za znanstveni rad Jugoslovenske Akademije Znanosti i umjetnosti u Dobrovniku. Svezak XV—XVI. (Dubrovnik, 1978) 13—68.; D. Koszev—H. Hrisztov—D. Angelov i. m. 254—256.; TeorpaiJcKH penHMK i. m. 419—420., 431., 571., és Bács i.m. 194., 192., 199., 167. 31. Teorpac^CKH penroiK i. m. 419—420., 401., 118—119., 288., 507—508.; Bács i. m. 167., 165., 231., 192., 199., 209., 206.
