Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Palotás Lajos: Debrecen településcsoport általános rendezési terv koncepciója

— a települések természeti, táji, környezeti, szerkezeti, területfelhasználási adottságainak figyelembevétele, az azokhoz igazodó arányos városfejlesztési keretek megteremtése; — lakóterületeknél a telepszerű beépítés mérséklésével és a telkes beépítés részarányának növelésével, a beépítési magasság csökkentésével humánusabb lakóhelyi, lakókörnyezeti feltételek biztosítása; — a rehabilitáció — rekonstrukció érvényesítésével a folyamatos városépítés biztosítása, az építési tilalom alatt álló területek csökkentése; — az állami és a magánerős lakásépítés arányának megváltozásából adódó városfejlesztési-városépítési feladatok megalapozása; — iparterületek kijelölésénél az intenzív és szelektív iparfejlesztés hatásának figyelembevétele; — a népesség távlati alakulásának megfelelő intézményfejlesztés műszaki-fizikai kereteinek, térbeli elhelyezésének biztosítása a meglevő intézményhálózat és zöldterületi rendszer továbbfejlesztése; — az úthálózat szerkezeti adottságaihoz jól igazodó közlekedési rendszer kialakítása, az egyéni és tömegközlekedés összehangolt fejlesztése; — a történelmileg kialakult értékes városszerkezeti, városépítészeti adottságok, táji és környezeti értékek védelme. A felsorolt főbb szempontok figyelembevételével készült el a hosszúés nagytávú rendezési koncepció részeként a területfelhasználási vázlat Debrecen településcsoport igazgatási területére. A vázlat tartalmazza a főbb szerkezeti és területfelhasználási elemek térbeli elhelyezkedését, a város és a vele együttélő települések fejlesztési irányait, táji-környezeti kapcsolatait. A jelenlegi koncepció teljesen átértékeli a korábbi terv elgondolásait. Azáltal, hogy az érvényes általános rendezési terv általában radikális átépítéssel számolt, a tilalom alatt tartott lakóterületeken az épületek műszaki állapota romlott. A városépítés közelmúlt gyakorlata nem csak városunkban, de az ország más településeiben is aránytalan városfejlesztést eredményezett, mivel egy településen belül az új és a tilalom alatt tartott — átépítésre váró — lakóterületek között olyan feszültségek jelentkeztek, mint a város és falu viszonylatában. Az épülő új lakóterületek magasszínvonalú ellátása mellett, más lakóterületek ellátása alig, vagy csak kis mértékben javult, mivel több területen gondot okoz a felszíni vízelvezetés, burkolt utak hiánya, korszerűtlen, s hiányos intézményellátás.