Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Kertai László: A történeti városközpont rekonstrukciójának kérdései

egymásba folyó térrendszer és az azokat határoló térfalak változatossága feloldja ezt a szigorú szimmetriát. Nagyon fontos a keleti térfalnak — a „szűkületnek" — építésezti megfogalmazása, a történelmileg kialakult telekhatárok követése, és a meglevő épületek tömeg és magassági arányaihoz való igazodása. Elhibázott megvalósítás esetén a hármas térrendszer egysége, egymáshoz való viszonya felborulhat. Az elhajló térrendszer — Kossuth tér — Kálvin tér — nem véletlenül alakult ki. A történelmi előzmények közül, a piac tér és a földesúri kastély mellett meghatározó szerepe volt a Szent András templomnak és az azt körülvevő templomkertnek. A kelet-nyugati tengelyű gótikus templom hangsúlyos nyugati tornyával — Cserepes torony — kiegyensúlyozta a kelet felé elhajló főteret. A Szent András templomra ráépült Nagytemplom ezt az egyensúlyt kissé felborította, de a későbbi nyugati térfal megemelkedésével az egyensúlyt az aszimmetria, a szándékosság dacára, helyesbítette. Már a városközpont centrumának rendezési tervében előirányoztuk a Szent András templom és a templomkert feltárását, valamint a romkert kialakítását. A romkertnek a történeti-műemléki bemutatás szerepe mellett térkapcsoló funkciót is szántunk. A térkapcsolati feladata mellett megvalósításának, építészeti szempontból is jelentős szerepe van. Megmagyarázza kézzel foghatóan azt, hogy miért ilyen elrendezésű és szervezésű a XIX. század elején épült klasszicista Református Nagytemplom. Mint az ásatás során kiderült, hogy a kelet-nyugati tengelyre szervezett Szent András templom alapfalaira ráépülő Nagytemplom, északi-déli tengelyre szervezése milyen komoly építészeti nehézségeket jelentett. Építőmesteri bravúrra volt szükség ahhoz, hogy a tengelyváltás alapozási ellentmondásait fel tudják oldani. Levéltári adatok sora szól ezekről a gondokról. A történeti előzmények felkutatásának elindítására egy építési elhatározás adott lehetőséget. A Nagytemplom külső és belső felújítására 1980—81. évben került sor. Ez adta azt a lehetőséget, hogy a Nagytemplom körül a felújítás ideje alatt külső régészeti feltárást lehetett végezni. A rendezési tervben előirányzott romkert kialakítására, hosszabb távot figyelembevéve, az egyetlen lehetséges esély ekkor kínálkozott. 1980 szeptemberében kutató szondázást végeztünk és az első négyzetméterek után előkerülő, a XV. század közepére datált gótikus bordatöredékek, lendületet adtak, mint bizonyítékok, a további munkához. Az ásatássá kiszélesedő munkálatok során a XIII. század végi—XVII. századi falak és padlószintek nem várt magasságban és helyzetben ke-