Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)
Dankó Imre: Bevezető
A múzeumok városfejlesztő tevékenysége igen sokoldalú és esetenként más és más jellegű. Legáltalánosabb a kérdéses város kulturális életének elevenebbé tétele, sok-sok ismeret viszonylag könnyűszerrel való elterjesztése és ezáltal a köztudat formálása, az ízlés nevelése. Így van ez a mi múzeumunkkal a debreceni Déri Múzeummal is. Debrecen városi intézményei közül sokáig hiányzott ugyan a múzeum, hiszen a Városi Múzeum csak 1902-ben alakult meg. De az új múzeum azonnal a város aktív művelődési tényezőjévé vált, szerény lehetőségei ellenére erőteljesen bekapcsolódott a városfejlesztés minden törekvésébe, így Debrecen egy nagy századvégi-századfordulói feladatának megoldásába is ; a városszépitészet előbbrevitelébe. Debrecen városszépítészeti törekvései körülbelül egyidősek a múzeum kialakulásának, létesítésének idejével. A városszépitészet szerencsésebbnek látszik, korábban intézményesült mint a múzeum. Amint tudjuk 1861-ben megalakult a debreceni Emlékkert Társulat, amely nemcsak az akkor Emlékkertnek nevezett mai Kálvin teret volt hivatva díszíteni; városhoz, jelentős városhoz méltó térré formálni, hanem általános, az egész városra kiterjedő városszépítészeti kérdésekkel is foglalkozott. Ezt igazolja az is, hogy az Emlékkert Társulat is szorgalmazta és készíttette el és majd avatta fel Izsó Miklós híres Csokonai-szobrát (1871). A múzeum megszervezésére, tevékenysége megindulására még negyven évet kellett várni. Két dolgot azonban meg kell említenünk ezzel a késlekedéssel kapcsolatosan. Az első az, hogy a Városi Múzeum sok tekintetben szinte folytatása volt az Emlékkert Társulatnak s ha személy szerint nem is azok alapították, szervezték, akik annak idején az Emlékkert Társulatban tevékenykedtek, szellemileg, műveltségüket, igényeiket tekintve ugyanazok voltak. Ebből a szempontból jelképi erővel bírhat az a tény, hogy az Emlékkert Társulat iratai, jegyzőkönyve a Városi Múzeumba kerültek s ott őriztük meg őket mind a mai napig ... Az 1902ben megalakult debreceni múzeum a maga sajátos eszközeivel — Zoltai Lajos aprólékos helytörténeti kutatásaira, műemlékvédelmi jellegű tevékenységére gondolhatunk itt leginkább — azonnal a városfejlesztés, a városszépítés egyik műhelyévé vált. A Városi Múzeumból kinövő Déri Múzeum ezt az örökséget is szívesen vállalta és fennállása alatt mindig, mindmáig a városfejlesztés s szűkebb körben a városszépítés jelentős intézménye maradt. Az előzőekben felvázolt városmeghatározásra utalva mondjuk el azt is, hogy a Déri Múzeum megyei múzeummá, azaz egy adott területen működő múzeumok közt vezető múzeummá való válása (1963) egy nagy terület, több kisebb település múzeumügyét — mind tudományos, mind közművelő-
