Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Keserű Katalin: Izsó és a nemzeti romantika

KESERŰ KATALIN: IZSÓ ÉS A NEMZETI ROMANTIKA Izsó Miklósról, a Debrecennek különösen kedves szobrászról, a magyar emlékműszobrászat legjelesebbjének, a Csokonai-szobornak alkotójáról szeretnék szólni. Könnyű s egyúttal nehéz is feladatom. Könnyű, mert korában s az egész magyar művészet történetében kiemelkedő jelentőségű művészről beszélhetek, s nehéz, mert olyanok jelölték ki Izsó méltó helyét s értékelték nagyra művészetét, mint Fülep Lajos, s előtte a kortárs Keleti Gusztáv, majd az Izsó halálakor még ifjú Szana Tamás. Ök egyúttal ki is emelték az életmű egy részét, a Táncoló parasztok sorozatot, amellyel kapcsolatban Fülep a magyar és egyetemes forma találkozását, szintézisét ünnepelte.

1 Ezt ünnepeljük ma is, akárcsak nemrégiben ugyanitt Medgyessy Ferenc évfordulója esetében. Valóban nem lehet véletlen, hogy Debrecen adott otthont a magyar és egyetemes szobrászat e két kiemelkedő alakja műveinek. Sőt, hogy inspirálójuk is volt, arra éppen Izsó Táncoló parasztjai a bizonyítékok, amelyek egy részét — feliratuk szerint — Debrecenben, a Csokonai-szobor készítése kapcsán mintázta Izsó, feltehetően természet után.

2 Izsó életművéről több összefoglaló munka megjelent,' a Csokonaiszoborról egy önálló tanulmány is Balogh István tollából,

4 máig érvényes mondandóval és jelentős adatanyaggal. így én már „csak" olyan kérdéseket bolygathatok, amelyeket az előttem járók nem vagy kevéssé érintettek. A „csak" azonban munkám során egyre vastagabb idézőjelbe került. Ezért, amellett, hogy meghívóimnak köszönetet mondok a rám esett választás megtisztelő voltáért, egyúttal korántsem teljesség igényű mondandómért szíves elnézésüket kérem. Izsó Miklós életművét három műfajjal lehet jellemezni. Ezek: a portré- és emlékszobrászat, a népi életkép és a szimbolikus-allegorikus jellegű kompozíciók. Mindhárom műfaj újjáéledése vagy kialakulása a 19. sz. jellemzője: a klasszicizmusé és a romantikáé. E két nagy stílus virágkorát a század közepével mindenképpen le szokás zárni.

0 Izsó Miklós viszont csak 1831-ben látta meg a napvilágot a bükki Disznóshorváton (ma