Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Bán Imre: A Csokonai-kultusz Debrecenben

munkái, azok a versei, amelyeket debreceni deák korában írt. Országos jellegű volt az 1973-as emlékünnepély, költőnk születésének kétszáz éves jubileumán, november 17-én. Erre az alkalomra jelent meg Bényei József szerkesztésében a Csokonai koszorúja c. kitűnő antológia, a Csokonairól írt versek gyűjteménye. Ez napjaink debreceni Csokonai-kultuszának legszebb emléke. Bibliofil értékű a Főhadnagy Fazekas úrhoz c. illusztrált versválogatás. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Csokonai modern és sok vonatkozásban már hiteles költői arcképét a Nyugat költői köre formálta ki, de a kultusz papjai jóformán mind debreceni élményeikből táplálkoztak: elég, ha itt csak Ady Endrére, Tóth Árpádra, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára utalok. A sajátos debreceni kultusz nagy képviselői Oláh Gábor, Gulyás Pál és Juhász Géza voltak, valamint a múlhatatlan érdemű Kardos Albert. Legyen elég egy parányi statisztika. Az 1961-ben megjelent Debreceni bibliográfia Kardos Alberttől 26, Oláh Gábortól 13, Juhász Gézától 6 dolgozatot sorol fel, de kiváló Csokonai-kutatónk legtöbb fontos Csokonai-tanulmányát csak ez időpont után tette közzé. 1977-ben megjelent posthumus kötete 20, terjedelmes dolgozatát tartalmazza. Egyébként napjaink debreceni írói, ha nem hangzó tat ják is, szinte idegeikben hordozzák Csokonait. Kiss Tamás Csokonai-regényt írt, Tóth Endre, Bényei József, Gábor Zoltán gyakran gondolnak rá, de külön elemzést érdemelne valamennyiük szellemi elődjének, Gulyás Pálnak tragikus Csokonai-élménye. Ma már nemcsak a helyi kultusz, de az országos kutatómunka középpontjává is Debrecen vált. A modern szemléletű két Csokonai-monográfia debreceni kötődésű. Vargha Balázs itt tanult, Julow Viktor a város szülötte. (Nem jelenti ez azt, hogy nem debreceni tudósok ne adtak volna igen sokat a kutatás számára, pl. Waldapfel József vagy Szauder József.) Itt készül azonban, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Irodalmi Intézetében az összes művek kritikai kiadása. Ezt még Juhász Géza kezdte meg, s ma a munka Julow Viktor szerkesztésében folyik, ha nem kizárólag debreceni szerzőkkel, de — úgy érezzük — debreceni szellemben, minthogy ezt nem is lehet másként végezni. E rövid áttekintésben is meg kell említeni Szilágyi Ferenc nevét, aki napjaink legeredményesebb Csokonai-kutatója. A debreceni egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén Jakab László szerkeszti a Csokonai-szótárt. Nincs még egy magyar város, amelynek neve oly hosszú ideje és oly eredményesen forrott volna össze egy magyar költői nagyság személyével és életmüvével, mint Debrecen. Kiskőrösnek van Petőfi Sándora, Szegednek Móra Ferencé, Egernek Gárdonyi Gézája. Meg kell azonban