Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Balogh István: Városépítészeti törekvések a XX. században

Az emlékkerti honvédemlékmű, 1882 golt része a lakosok és a város díszeire váljék" .. . „Fával beültettetik, amikor mind a Nagytemplomnál folytonosan tartó szélfúvásnak forrása bezárattatik, mind a szél által keletkezendett portenger elenyésztetik." A későbbiekben ide helyezik el a város és a haza előmozdítása körül érdemeket szerzett irodalmi nagyságok szobrait. A két tér rendezése 7274 ft-ba került volna, de csak 4500 ft állott rendelkezésükre, ezért az úttest által kettéosztott tér nyugati részét, a kollégium és a Nagytemplom közötti teret vették gondozás alá. A kert terveit Skalniczky Antal, a színház tervezője ingyen készítette el.

20 A város vezetősége a teret átengedte a társulatnak, felmérés és az útrendezés után 1862 tavaszán Vass Pál az ültetésre előkészítette, kutat ásatott, Csanak József elnök, 800 darabból álló 130 fajta csemetét hozatott. Ajándékba is kaptak különféle díszfákat, gróf Dégenfeld József téglási díszparkjából is kértek csemetéket, de ő nem is válaszolt. Az 1863. évi iszonyatos szárazság miatt a fák csak részben maradtak meg.

21 Csanak József 1862-ben a londoni világkiállításon járt, útjában a díszkerteket külön figyelemmel kísérte, különösen a kerítéseket és hazatérte