Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Angyal László: Elnöki zárszó az emlékünnepségen

Füvészkert, később a Népkert, majd az emlékkert. A városban mindez a tudatos kertépítés alapját jelentette. Emlékezzünk a kiváló kertészekre is. Vass Pál tevékenységét Török Gábor munkássága egészítette ki. A város erdőit és parkosított területeit rendszerbe foglalták. Ez már tudatos városrendezés. Ezzel meghatározták a mai városképet is! A parkosítást nagymértékben akadályozta a mai belváros utcahálózatának rendezetlensége. Mivel az útvonalak hatósági szabályozása a XIX. szazadig akadályokba ütközött, többnyire a városárkon túli utak mentén parkosítottak. Így létesülhettek a Református Kollégium melletti házak helyén, továbbá az egyetem előtt a parkok és sétányok. Sajnos a két megye (Hajdú, illetve Bihar) teleüléseinek esetében nem ez volt az általános gyakorlat. A kisebb és nagyobb falvakban a fentiekre jó példát alig találunk. A települések túlnyomó többségében a növényzet, főként a fák, szinte kizárólagosan a gazdálkodás érdekeit szolgálták. Környezetmeghatározó jelentőségük csak másodlagos. E települések területén kert, vagy park többnyire a templom, esetleg a községháza közelében található. Ez az állapot szinte az ötvenes évekig jellemző. Nagyobb változásról, csak a hetvenes évektől lehet beszélni. Az akadályok szellemi és anyagi okait jól ismerjük. Érthető, hogy Hajdú-Bihar a belterületi gondozott parkok tekintetében országosan is az utolsók egyike volt. A tervszerű munka ezen a téren is, nemcsak Debrecenben, de megyeszerte is, jótékonyan érezteti hatását. Elmondhatjuk, hogy az előbb felvázolt vigasztalan kép ma már a múlté. A változás egyre örvendetesebb. A megyében 1955-ben mindössze 946,6 ezer m

2 volt a parkfelület. Ebből 629,6 ezer m

2-t belterjesen, 417 ezer m

2-t külterjesen gondoztak. Egy lakosra 3 m

2 gondozott zöldterület jutott. A helyzet 1980-ban: az összes parkterület 3656 ezer m

2 — négyszeresre nőtt. — Ebből belterjesen gondozott 2098 ezer m

2

. Ekkor már 7 m

2 gondozott park j ut egy főre. Számottevő a tömbtelkes lakóterületek lakóinak sajátos, közösségi életét elősegítő játszóterek építése terén bekövetkezett változás. A játszóterek száma 1975 óta 152-ről 163-ra emelkedett. A virággal beültetett, gondozott parkfelület fejlődése szintén kielégítő, öt év alatt a virágosított parkfelület 238 ezer m

2-ről, 285 m

2-re emelkedett. Ez 21,2 százalékos gyarapodás. Érdemes megemlíteni, hogy Moszkvában 1971-ben egy lakosra 22 m

2 közhasználatú zöldterületet és 30 m

2 parkerdőt terveztek. Debrecenben a korszerű építési technológiák megjelenése után a gondozott zöldterületek nagysága csaknem kétszerese lett. (1973-ban: 110 hektár, 1980-ban 197 hektár.)