Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)
Sándor János: A kertkultúra kialakulása Debrecenben 1960-1980 között
lentős közparkokat: Emlékkertet, Bem téri parkot, Egyetem téri parkot, Nagyerdőt stb. Az 1960-as évek jelentős változást hoznak a városfejlesztés, elsősorban a lakásépítés ütemében és módjában. Ez a változás jelentős hatással bírt a város parkosítására is. Megkezdődött a tömeges lakásépítés első szakasza (blokkos építési móddal) hozzákapcsolódva a lakóterületi közkert létesítés, majd fenntartás gyakorlata. Első ilyen jelentős építés az ún. Libakert és környékének beépítése, melynek eredményeként létrejött az Új Élet parki lakóterület. Azt hiszem nem járok messze az igazságtól ha úgy ítélem meg, hogy bizony első években nagy idegenkedés volt a lakóteleptől, zsúfoltnak és sivárnak tartotta a közvélemény (személyes élmény egy szociológiai vizsgálat kapcsán). E terület építését követi, illetve részben párhuzamosan folyik a város más területein a blokkos lakóterület építés, hozzákapcsolódva a zöldfelület létesítése. A kertépítőnek — tervezőnek új fogalmakkal, eddig nem ismert és gyakorlatban nem végzett módszerekkel kellett dolgozni. A házak környezetében kell létesülni játszótérnek — pihenő és sporttérnek, megváltozik a fák és cserjék telepítésének módja — nincs telek, nincs kerítés stb. Léptékbeni változást eredményezett a tömeges lakásépítés második szakasza, a házgyári építési mód, a zöldfelület alakításra is. Mint a város jelenlegi arculatát meghatározó tényező erről a kérdésről bővebben kívánok szólni. A városépítés, lakóterület létesítés ilyen módja mellett egyszerre nagy együttesek kerülnek megtervezésre és megvalósításra, ennek kapcsán már nem a hagyományos módú kerttervezésről és parkosításról, hanem együttes, komplex tervezés kapcsán lakókörnyezeti zöldterülettervezésről és zöldfelület kialakításról kell bszélnünk. Ezt önmagában az a tény is igazolja, hogy egyetlen lakóterület megvalósítása kapcsán csaknem annyi közkertet-közparkot létesítünk mint amennyi korábban egy-egy városrészben összesen volt. (Pl. Újkert lakóterület, ahol 16 ha közkert és 3,15 ha közpark létesült.) Lakóterületi együttesek értékelése a zöldfelület-gazdálkodás szempontjából. Szándékosan használva a zöldfelületgazdálkodás szót, hiszen ebbe benne van az építés előtti növényzet megóvása, a humuszgazdálkodás és parképítés, a zöldfelületi fajlagos normán túlmenően a fenntartás, üzemeltetés és a védelem kérdése is. Megváltoztak a lakóterületi zöldfelületekkel szemben támasztott biológiai és funkcióbeli elvárások is. A különböző korosztályok más-más igénnyel lépnek fel a zöldfelületek felé, melynek kielégítése átgondolt, tervszerű tevékenységet kíván a kialakítás során.