Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Örsi Julianna: A szülők testvéreinek szerepe a nagykunsági családokban

szangvinikus oldalági rokonoknál keresztnév -f- bácsi, keresztnév -f* néni. A Ma­gyar Néprajzi Lexikon szerint „A vér szerinti, felmenő férfirokonságot akár apai, akár anyai részről megillette a báty elnevezés, ezeket nagybátyám, öregbátyám, bá­tyámuramként emlegették, de egyes vidékeken így is szólították ... A bátyot első­sorban a közeli vérrokonokra használták, míg a bácsit a távolabbi vér-, és szerzett rokonokra, ismerősökre." 5 Lexikonjaink szerint az édesbátyám, édesbácsi szóössze­tétel is megvan a magyar nyelvben. 6 Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár az édes­bátya elnevezésre idősebb fiútestvér jelentésben 1697-ből hozza az első példát. 7 Az édes jelző egyik jelentéseként országszerte (Szamoshát, Ormánság, Kórógy stb.) ál­talánosan ismert a „vérrokon, nem mostoha; édes apa, anya, édes testvérek" értel­mezés. 8 Figyelemre méltók azok a tanulmányok, amelyek rokonsági elnevezéseket közölnek egy-egy településről. FÉL Edit nyomán BODROGI Tibor a komarom megyei martosi rokonsági elnevezéseket, mint a magyar falusi rokonsági terminoló­gia rendszer példáját közli. 9 Martoson a konszangvinikus oldalági rokonság -f-2 generációjának tnegj el ölesére az idesbátyám, idesnéném, idesbácsi, idesnéni ter­minológiák ismertek a bátyám, keresztnév -f- bátyám, keresztnév -f- néném, bácsi, néni, keresztnév -f- bácsi, keresztnév -f- néni formulák mellett. A Jászkunságból SZABÓ László a jászdózsai rokonsági elnevezéseket mutatta be egy tanulmányá­ban. 10 E település lakói a bátyám, néném keresztnév -f~ bátyám, keresztnév -f- né­ném terminológiákat alkalmazzák a szülők testvéreinek megnevezésére. SZABÓ László a fiatalok passzív ismeretére hivatkozva közli csak a nagybátyám, nagy­néném szavakat. Eszerint ott az édesbátyám, édesnéném terminológia hiányzik. Saját kutatásaink szerint a Tiszazug falvaiban Tiszasas kivételével szintén ismeret­len ez utóbbi rokonsági elnevezés. A szülők testvéreire vonatkozó terminológiákat eddig legrészletesebben LÖ­RINCZI Réka vizsgálta meg. 11 A szerző „A magyar rokonsági elnevezések rend­szerének változásai" című könyvében az eddig ismert nyelvészeti források és fel­dolgozások valamennyi adatát felsorolva a levirátus és a sororátus szokásán keresz­tül próbálja értelmezni azt a viszonyt, amely az azonos terminológia alkalmazását tette szükségessé az EGO testvéreire és szülei testvéreire. A nyelvészeti szófejtésektől eltekintve a szakirodalom alapján röviden a követ­kezőket állapíthatjuk meg: az írásos forrásokban a szülők testvéreire legáltaláno­sabban alkalmazott terminológia, a bátyám, néném. E szavak édes jelzővel testvért jelentenek. A nagybátyám, nagynéném szavak terjedése a 19. századtól napjainkig nyomonkövethető. A néprajzi gyűjtések szerint napjainkban szintén a bátyám, né­ném megnevezés a legáltalánosabb a szülők-, nagyszülők-, és az EGO testvéreire egyaránt. Az édesbátyám, édesnéném (idesbátyám, idesnéném) főleg a szülők, és a nagyszülők testvéreire vonatkozik, ugyanakkor az EGO testvéreire használatos az édestestvér (idestesvér) szóösszetétel. Kivételt képez ez alól BÁLINT Sándor sze­gedi közlése, amely szerint az EGO testvéreire „A bátyám, öcsém, néném, húgom hátuk mögött testvérbátyám, édösbátyám, mustohabátyám stb. megkülönböztetés ma is általános." 12 Napjainkban a konszangvinikus oldalági rokonok -f-i generá­5 MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON, 1977. 234. 6 Ld. ÚJ MAGYAR TÁJSZÓTÁR, 1979. 299-; MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON, 1977- 234. 7 SZABÓ T. Attila, 1978. 553. 8 BALLAGI Mór, é. n. 234. 9 BODROGI Tibor, 1962. 140. 10 SZABÓ László, 1973. 208. n LÖRINCZI Réka, 1980. 42-57. 12 BÁLINT Sándor, 1953. 243.

Next

/
Thumbnails
Contents