Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Örsi Julianna: A szülők testvéreinek szerepe a nagykunsági családokban

szangvinikus oldalági rokonoknál keresztnév -f- bácsi, keresztnév -f* néni. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint „A vér szerinti, felmenő férfirokonságot akár apai, akár anyai részről megillette a báty elnevezés, ezeket nagybátyám, öregbátyám, bátyámuramként emlegették, de egyes vidékeken így is szólították ... A bátyot elsősorban a közeli vérrokonokra használták, míg a bácsit a távolabbi vér-, és szerzett rokonokra, ismerősökre."

5 Lexikonjaink szerint az édesbátyám, édesbácsi szóösszetétel is megvan a magyar nyelvben.

6 Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár az édesbátya elnevezésre idősebb fiútestvér jelentésben 1697-ből hozza az első példát.

7 Az édes jelző egyik jelentéseként országszerte (Szamoshát, Ormánság, Kórógy stb.) általánosan ismert a „vérrokon, nem mostoha; édes apa, anya, édes testvérek" értelmezés.

8 Figyelemre méltók azok a tanulmányok, amelyek rokonsági elnevezéseket közölnek egy-egy településről. FÉL Edit nyomán BODROGI Tibor a komarom megyei martosi rokonsági elnevezéseket, mint a magyar falusi rokonsági terminológia rendszer példáját közli.

9 Martoson a konszangvinikus oldalági rokonság -f-2 generációjának tnegj el ölesére az idesbátyám, idesnéném, idesbácsi, idesnéni terminológiák ismertek a bátyám, keresztnév -f- bátyám, keresztnév -f- néném, bácsi, néni, keresztnév -f- bácsi, keresztnév -f- néni formulák mellett. A Jászkunságból SZABÓ László a jászdózsai rokonsági elnevezéseket mutatta be egy tanulmányában.

10 E település lakói a bátyám, néném keresztnév -f~ bátyám, keresztnév -f- néném terminológiákat alkalmazzák a szülők testvéreinek megnevezésére. SZABÓ László a fiatalok passzív ismeretére hivatkozva közli csak a nagybátyám, nagynéném szavakat. Eszerint ott az édesbátyám, édesnéném terminológia hiányzik. Saját kutatásaink szerint a Tiszazug falvaiban Tiszasas kivételével szintén ismeretlen ez utóbbi rokonsági elnevezés. A szülők testvéreire vonatkozó terminológiákat eddig legrészletesebben LÖRINCZI Réka vizsgálta meg.

11 A szerző „A magyar rokonsági elnevezések rendszerének változásai" című könyvében az eddig ismert nyelvészeti források és feldolgozások valamennyi adatát felsorolva a levirátus és a sororátus szokásán keresztül próbálja értelmezni azt a viszonyt, amely az azonos terminológia alkalmazását tette szükségessé az EGO testvéreire és szülei testvéreire. A nyelvészeti szófejtésektől eltekintve a szakirodalom alapján röviden a következőket állapíthatjuk meg: az írásos forrásokban a szülők testvéreire legáltalánosabban alkalmazott terminológia, a bátyám, néném. E szavak édes jelzővel testvért jelentenek. A nagybátyám, nagynéném szavak terjedése a 19. századtól napjainkig nyomonkövethető. A néprajzi gyűjtések szerint napjainkban szintén a bátyám, néném megnevezés a legáltalánosabb a szülők-, nagyszülők-, és az EGO testvéreire egyaránt. Az édesbátyám, édesnéném (idesbátyám, idesnéném) főleg a szülők, és a nagyszülők testvéreire vonatkozik, ugyanakkor az EGO testvéreire használatos az édestestvér (idestesvér) szóösszetétel. Kivételt képez ez alól BÁLINT Sándor szegedi közlése, amely szerint az EGO testvéreire „A bátyám, öcsém, néném, húgom hátuk mögött testvérbátyám, édösbátyám, mustohabátyám stb. megkülönböztetés ma is általános."

12 Napjainkban a konszangvinikus oldalági rokonok -f-i generá5 MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON, 1977. 234. 6 Ld. ÚJ MAGYAR TÁJSZÓTÁR, 1979. 299-; MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON, 1977- 234. 7 SZABÓ T. Attila, 1978. 553. 8 BALLAGI Mór, é. n. 234. 9 BODROGI Tibor, 1962. 140. 10 SZABÓ László, 1973. 208. n LÖRINCZI Réka, 1980. 42-57. 12 BÁLINT Sándor, 1953. 243.