Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bodrogi Tibor: Stílusprovinciák és kereskedelmi térségek Északkelet-Új-Guineában

Karkarról ismert ai, asa, bog, ill. ^őrö^-szertartások. A balum ünnepségen, amelyet nagyobb időközönként tartanak, a jabimok, a bukauák, a káték 15 és a Tami-szige­tiek vesznek részt váltakozva töltve be a rendező tisztjét (LEHNER 1911-.418-420) ; olyan közössegek tehát, amelyekről tudjuk, hogy cserepartnerként egy lokális keres­kedelmi szférán belül is kapcsolatban állanak egymással. Az Astrolabe-Öböli kultikus közösségekről forrásaink, bár a résztvevők etnikai hovatartozásáról nem tesznek említést, hasonlóan szólnak. így B. HÄGEN, aki ugyan­csak kiemeli az ünnepségek közötti hosszú, több éves időszakokat, így ír: „Wenn aber inzwischen ein derartiges Fest in einem handelsbefreundeten Dorfes stattfin­det, so werden eine Anzahl Jungen zur Beschneidung dorthin gesandt." (1899:235.) G. KUNZE, egy Karkar-szigeti barak-íesztivál leírása során közli, hogy azon mint­egy 2000-2500 személy vett részt, közöttük a szomszédos Rich-sziget lakói is. (1892: 204.) A leírásokból úgy véljük, joggal következtethetünk az ilyen és hasonló kultikus ünnepségek kulturális egységesítő hatására. Sajnos forrásaink a szobrok, maszkok készítéséről, a művészekről, általában a művészeti tevékenységről, mint folyamat­ról szinte semmit nem szólnak, így a formák elterjedésének módjára csak általános ismereteink alapján következtethetünk. A látott formák utánzása, egy-egy jól si­került megoldás átvétele mindenképpen valószínű. Szobrok, maszkok készítésére specializált központok feltételezése kevéssé plauzibilis; inkább fogadható el az a fel­tevés, hogy egyes művészek megrendelésre készítenek plasztikákat (amint ezt pl. Észak-Űj-Írországból tudjuk), amivel pl. az Astrolabe-öböl vidékén belül a plaszti­kai alakítás stílusváltozatai is magyarázhatók. A fentiekben, reméljük, sikerült rámutanunk arra a korrelációra, ami egyrészt stílusprovincia, másrészt az intertribális, ezen belül is a legfontosabbnak tekintett kereskedelmi kapcsolatok között fennáll és ezzel talán sikerült fényt vetnünk a stí­lusegységesülés folyamatára. Befejezésül még két kérdésre térünk ki. Az északkelet-új-guineai térségről szólván F. TIESLER a „Nordküste Kultur­areal"-ról Philipp DARK „what could be called the Huon - West New Britain cul­ture area"-ról szól. Számunkra is elfogadhatónak tűnik, hogy a kereskedelmi térség ­stílusprovincia korrelációja alapján hasonló kiterjedésű kulturális térségek meglé­tét is feltételezzük. A bizonyossághoz - további terepmunkákon kívül - azonban arra is szükség van, hogy tisztázzuk: melyek azok a lényeges vonások, amelyek egy­egy kulturális térséget meghatároznak; a különféle szempontok alapján végzett vizs­gálatok ugyanis eltérő eredményekre juthatnak és egyetlen kulturális térségbe vagy altérségbe egyesíthetnek olyan csoportokat, amelyeket jómagam művészetük, mint az önálló kultúra legérzékelhetőbb formai megnyilvánulása alapján különállókként ha­tároznék meg. így különösen problematikus a feltételezett alapkultúrák és a kul­turális térségek viszonya. Világosan kitűnik ez abból a nagyszabású kulturális re­konstrukciós kísérletből, amelyet C. A. SCHMITZ végzett az egész Huon-félszigeti térséggel (ideértve az Astrolabe-öbölt és Karkar-szigetet) kapcsolatban és amelyek során egyik helyi kultúraként az északi parti kultúrát különíti el. Ennek a kultú­rának a kiterjedését SCHMITZ Karkartól a jabim-vidékig határozza meg, idefoglal­va Umboit, Aropot és a Tami-szigeteket is (1960:371), művészetileg tehát eltérő terü­leteket olvasztva össze. A kérdésre adandó válasz újabb vizsgálatokat igényel. 15 A kate egy nem-ausztrozén nyelvet beszélő csoport a Sattel-hegységben. Ok is, mint az Huon­öböl vidékének más csoportjai, utánozzák a Tami-jabim faragványokat, de mint R. Neuhauss a a nyaktámaszok vonatkozásában megjegyzi: „...doch lässt sich jedes aus Tami stammende Original infolge seiner viel besseren und eleganteren Ausführung auf den ersten Blick von den Nachahmungen unterscheiden". (1911:249).

Next

/
Thumbnails
Contents