Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Bodrogi Tibor: Stílusprovinciák és kereskedelmi térségek Északkelet-Új-Guineában
zált kereskedőkkel találkozunk, akik tengeri útjaikon közvetlenül kötik össze a lokális szférákat. T. G. HARDING, akinek kitűnő monográfiájára itt támaszkodunk (1967), TIESLER-hez hasonlóan ugyancsak az élelem szerzését látja a kereskedelem elsődleges céljának, amely elsősorban a helyi kereskedelmi szférára jellemző, míg a tengeri kereskedelem főleg kézműves javakat forgalmaz. Ebben a tengeri kereskedelemben néhány sziget (nyugaton, az Astrobale-öbölben Bilibili, keleten a Siassiés a Tami-szigetek) lakossága vesz részt és a kereskedelmi szféra határait útjaik végpontjai jelzik. Ebben a rendszerben HARDING egy központi, Siassi-szférát állapít meg, amely a Rai Coast egyrészét és az Huon-félsziget partvidékét foglalja magába nagyjából Finschhafenig, a térség szigeteit (Crown, Arop, Tolokiwa, Sakar, Umboi), valamint Üj-Britannia nyugati részét, délen az Arawe-szigetekig. E központi szférához kapcsolódik déli nyúlványként az Huon-öböl térsége egészen Morobehavenig, mint a Tami-szigetiek fő kereskedelmi területe (a Tami-szigetiek útjaikon egyébként eljutnak a Siassi-szigetekre, a Vitiaz Strait vidékére és Üj-Britanniába is) ; nyugati nyúlványa pedig az Astrolabe-öböl vidéke. Ez utóbbinak nyugati határa Cape Croisilles, keleten a Kwama River Sio közelében s Karkar-Bagbagon kívül magába foglalja a Madang környéki kis szigeteket is. Keleten a siassiak és a bilibiliek kereskedelmi övezete mintegy 100 mérföldnyi szakaszon átfedte egymást. Fordítsuk most figyelmünket a kereskedelmi rendszer központi részére és déli nyúlványára, amelyeket a magunk részéről a következőkben a Tami-Siassi kapcsolatok igen intenzív volta miatt egyetlen térségnek tekintünk. A tengeri kereskedelemben a kézműves ipar javai játszanak fontos szerepet, amelyek - akár többszörös továbbítással - eljutnak a lokális kereskedelmi szférákba is. E készítmények között agyagedényeket 5 , fatálakat 6 , táncdobokat 7 , hálótarisznyákat 8 , teknőchéj karpereceket 9 , tengerjáró csónakokat 10 , valamint különféle faragványokat, mint nyaktámaszokat, akasztókat, kanalakat 11 stb. találunk, mint olyan objektumokat, amelyek a művészet vonatkozásában is számításba jönnek. 12 A nyugat-új-britanniai térséggel HARDING nem foglalkozott behatóan s amennyiben szólt is róla, azt is a Siassi kereskedelmi szférához kapcsolódóan tette. DARK 1969-es ,,Report"-jából, különösen pedig 1974-es publikációjából azonban kitűnik, hogy e terület a kereskedelmi rendszer keleti nyúlványának tekinthető, amelyben a kilengek nyugat és kelet felé egyaránt tartanak fenn kapcsolatokat; nyugaton a Tami-szigetekre és Sióra hajózva, keleten pedig a partvidéken a kombeik lakta vidékig, sőt a Vitu-szigetekig is eljutva. Vessük egybe HARDING-nak a kereskedelmi útvonalakra vonatkozó megállapításait a Tami-stííus elterjedésével. 1961-ben a rendelkezésünkre álló adatok alapján úgy láttuk, hogy a parti sávban elterjedt stílus legdélibb határa az Huon-öbölben Salamaua, északkeleten Sialum, és úgy véltük, hogy ugyanez a stílus van meg az északi parton, legnyugatibb pontjával valahol a Madang és Morobe körzetek határvidékén, magába foglalva Umboit és a Siassi-szigeteket is. A stílusnak a többi 5 Készítési helyük négy falu az Huon-öböl déli partján, ugyancsak négy az Huon félsziget északi partján, ez utóbbiak készítik az ún. ,,Sio" fazekakat. 6 Ezeket egyetlen helyen, a Tami-szigeteken készítették. 7 Területünkön két fő készítési helye van: a Tami-szigetek (ideértve a jabimokat is) és Arop. 8 Ez a belső területeken készül. Harding a siassiak kereskedelmében a kombákat és szelepeteket említi fő forrásként. 9 Készítési helyként csak a Tami-szigeteket ismerjük. 10 A Tami-Siassi típust c két helyen kívül a jabimok, bukauák és a Sio-szigetick, valamint NyugatUj-Britanniában a kilengek készítik. 11 Tami-szigetek (ideértve a jabimokat is). 12 A kereskedelemről és ebben a Tami- és Siassi-szigetiek kiemelkedő jelentőségéről másutt szóltunk (Bodrogi, 1961:12-}}.).
