Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások

disznótor, s amelyek különösen az őszi-téli időszakban színesítették a falusi életet. Ezek az alkalmak különösen régebben egybeestek a téli időszak jeles napjaival és kiemelkedő ünnepeivel. A világias és profanizáló törekvések jutottak szóhoz a farsangi, a lakodalmi és a disznótori alakoskodásban. A pogány életöröm kifejezői maradtak, ellenállva a vallási ortodoxia szigorú tisztogatásainak. Minthogy azonban pártfogást nem élveztek, a színi és dramatikus elemek integrálása és a szűk falusi szellemi horizontból való kitörése, színpadi és népi drámai játékká emelkedése nem következett be. Néhány esetben (mesterek utánzása, halottas-játék) ugyan már megtörtént az első lépés, de a tartalom megrekedt, a keret nem bővült, s jelenetkéknél többre nem futotta. Ugyanezt mondhatjuk a 19-20. században egyre nagyobb szerepkörhöz jutott lakodalmi vőfélykedésről. A vőfélyek legjobbjai megérdemelt babérokat arattak és aratnak ma is otthon és a szomszédos falvakban, de mivel elsősorban a lakodalom irányításáért és a vendégek kiszolgálásáért felelnek, csak epizódszerepben csillogtathatják színészi képességüket. A lakodalom is epizódokból álló terjedelmes színjáték, de fő funkciója családi ünnep, az ünneplési keret megteremtése. Ez a színjáték nem a színpadra emelt művészi visszatükrözés eszköze, hanem az élet egyik döntő pillanata ünneppé emelésének megvalósítása hagyományos keretben, egyszeri és ismételhetetlen szereposztásban. IRODALOM BAKSAY SÁNDOR 1917. Baksay Sándor összegyűjtött irodalmi dolgozatai. III. k. Budapest. BARANYAI JÚLIA 1977. Vízbe vesző nyomok (Fejezetek a Dráva-szög történetéből). (II. kiadás) Szabadka. BARNA GÁBOR 1979. Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Budapest. BÁLINT SÁNDOR 1943. A parasztélet rendje. In: BARTUCZ LAJOS (szerk.): A magyar nép. Budapest 201-248. BÁLINT SÁNDOR 1973. Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest. BÁLINT SÁNDOR 1977. Ünnepi kalendárium. I—II. k. Budapest. BERZE NAGY JÁNOS 1940. Baranyai magyar néphagyományok. I—

III. k. Pécs. BOLYAI FARKAS 1834. Marosszéki lakodalmi szertartások. Tudománytár, 1834. II. k. 221-222. BOSNYÁK SÁNDOR 1973. Adalékok Bezdán néphitéhez. A Hungarológiai Intézet tudományos Közleményei, V. évf. 1973. június 87-105. BÓNA JÚLIA 1958. A lentermelés és feldolgozása Harasztiban. Néprajz és Nyelvtudomány, II. k. 93-116. BÓNA JÚLIA 1963. Haraszti táplálkozási hagyományai. Néprajz és Nyelvtudomány, VIL k. 141-144. CSEH ISTVÁN !975 —1976- A nagycsalád-rendszer emléke a szlavóniai magyaroknál. Néprajz és Nyelvtudomány, XÏX-XX. k. 53-81. CSEH ISTVÁN 1979. Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXIII. (1978) Sectio-separatum - Néprajztudomány. Pécs 285-300. DANKÓ IMRE 1958. A bajai suprikálás. Ethnographia, LXIX. (1958) 464-465. DANKÓ IMRE 1962. Az almaszimbolika magyar vonatkozásai. Ethnographia, LXXIII. ^962) 558-589.