Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások

S hogy milyen szigorú szankciókat foganatosítottak, arról többek között ILLYÉS ENDRE könyve

68 tájékoztat. Ennek tudható be, hogy gyűjtőterületünkön nyoma sincs a kritikusan ösztönző-büntető farsangvégi tuskóhúzás hagyományának. A hódoltság után azonban, a német és délszláv telepítések és a mögötte húzódó koncepció következtében, továbbá a felvilágosodás hatására Alsó-Baranyában, közelebbről a Drávaszögben is gyöngült a XVI-XVII. századi református egyházfegyelem. Ugyanez a tendencia az egész országban.

69 Ezzel párhuzamosan indult meg, s kapott lábra - szerintünk - főképpen a XIX. század közepe táján a farsangvégi maszkázás szokása a Drávaszögben. Ennek hatására lettek népszerűek a farsang hangulatát és szellemét árasztó lakodalmi és disznótori alakoskodó játékok és dramatikus táncok. Arról mit sem tudunk, hogy milyen lehetett a farsangolás a Drávaszögben és Szlavóniában a hódoltság előtt. Föltételezhető, hogy több évszázados szokás a farsangvégi sütés-főzés és dúskálás, amely Kórógyon'

0 és északabbra, Baranyában'

1 elterjedt hagyomány. Immár a farsangi bálnak is múltja van. A népszerűvé vált kakasütést (Bellye, Várdaróc, Kopács) német eredetű szokásnak mondották az adatközlők, ezt erősíti meg a szakirodalom.'

2 Nevezetes német szokásként említik Baranyából,

73 megvolt a szerb lakodalomban,

74 s találkozunk vele Somogyban.'

15 Az utóbbi két megyéből farsangvégi (húshagyókeddi, hamvazószerdái) eseményként számolnak be róla. 2. Lakodalom A szlavóniai leánykérés régi módjáról (Haraszti) leírt elbeszélésünk haloványabb mása a GARAY ÁKOS századeleji közlésének.'

6 Már neki feltűnt a kérőknek az a cselekedete, hogy bemennek a „szenes házba" (konyhába) s a szabadtűzhelyen, a „padikán" égő tüzet botjaikkal szétverik. Ha a leányt odaadják, akkor a szétszórt tüzet előbb összekaparják, aztán leülnek a padikára, s beszélgetnek egy kicsit. Utána hazamentek. Ezt másnap és harmadnap megismétlik.'

7 A másik három szlavóniai faluból nem említik a leírások. Délszláv rokon-szokásról tudunk. A Dráva menti sokacoknál a beköszönő kérőket az udvarban fogadták. „A kérők a ládán és a tűzhely körül igyekeztek helyet foglalni. Egyesek közülük a tűzhelyet is 68 ILLYÉS ENDRE, 1941. 69 ILLYÉS ENDRE az 1780-1848. közötti időszakot tekinti hanyatlónak. ILLYÉS ENDRE, 1941, 141-164. 70 Ld. PENAVIN OLGA, 1981. 102. 71 VÁRADY FERENC (szerk.), 1896. I. k. 249. A német nemzetiségű községekkel tarkított Hegyhát magyar népéről közli: néhol bevett szokás, hogy farsang utolsó napjaiban, húshagyókor éjjel-nappal szünet nélkül vigadnak. 72 Hétfalusi (húsvétkor), felsőbányái (lakodalomkor), borsodi és miskolci (lakodalomkor), továbbá sárosmegyei (lakodalomkor) példákat ismertet RÉSÖ ENSEL SÁNDOR, 1867. 71-72., 131132., 148-150., 239. A szokás eredetének és funkcionális problémáinak a kifejtését UJVÁRY ZOLTÁN végezte el. UJVÁRY ZOLTÁN, 1961. 5-88. A drávaszögiek csak gyarapítják a magyar nyelvterületen számba vett példák számát. 73 A VÁRADY szerkesztette monográfia nevezetes német (búcsúkor, de leginkább húshagyókedden) szokásként mutatja be. VÁRADY FERENC (szerk.), 1896. I. k. 163. A másik baranyai adat Nádasdról, (húshagyókeddi szokásként) származik. RÉSÖ ENSEL SÁNDOR, 1867. 201. Mindkettőre utal UJVÁRY ZOLTÁN, 1961. 15. - is. 74 Lakodalom másnapján a hívogatónak ajándékozott kakassal történt. A kakast végül lakoma céljából megsütötték. SAROSÁCZ GYÖRGY, 1972. 287. 75 Pusztaszemes. A kakasütés hamvazószerdán történt. ENDREI ÁKOS, év n. 208. 76 GARAY ÁKOS, 1911. 230-231. 77 GARAY ÁKOS, 1911. 230-231.